Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

1. füzet - Szlávik Lajos: Árvizek szükségtározása

56 Szlávik Lajos vízmennyiség visszavezetése, a tározó víztelenítése három lépcsőben történhet: a víz egy része a megnyitott töltésen keresztül visszafolyik (14. ábra)\ jelentős része levezethető a Kettős-Körös jobb oldali töltésébe az 1995. évi szükségtározást követően megépített 20 m

3s-' kapacitású vízvisszavezető zsilipen át; a fenékvizek a belvízlevezető csatornákkal gyűjthetők össze és a tározó töltése alatt átvezetve két irányba vezethetők el. A mérgesi árvízi szükségtározó igénybevételére 1980-ban és 1995-ben került sor, de egyik esetben sem eredeti működési rendjének megfelelően; mindkét esetben egy már bekövetkezett kritikus árvízi szituáció hatásának mérséklése érdekében (KÖViZIG 1977, Szlávik 1980, Nagy 1996, Cserküti 1997). Mályvádi árvízi szükségtározó A Fekete- és a Fehér-Körös közötti ún. deltában, Gyula és Gyulavári határában helyezkedik el. A tározóteret határolja a Fekete-Körös bal oldali töltése 13,596 km hosszon, a vasúti töltés, a tározó töltés, a dénesmajori körtöltés és a Fehér- és FeketeKörös közötti lokalizáló töltés. A határoló töltések teljes hossza 23,366 km. Területe 33,10 km

2 (18,40 km

2 erdő, 14,70 km

2 pedig szántó, rét és legelő). Térfogata a számított üzemvíz szintnél (90,80 m A.f.) 75 millió km

3. Átlagos vízmélysége 2,27 m, a legnagyobb vízmélysége 3,80 m. A területen nincs közút, vasút, sem egyéb közmű, állandó jellegű építmény. Az erdők értékes vadállományának védelmére ún. vadmentő magaslatok (15 db) kerültek kialakításra, amelyek beváltották a hozzájuk fűzött reményeket: 1995-ben nem voltak érdemleges vadkárok, miután az állatok a víz közeledtével felhúzódtak a vadmentő dombokra. A szükségtározó megnyitási helye a Fekete-Körös bal oldali töltésének 6,0006,100 km szelvényei között lett kiépítve egy sajátos műtárgy formájában (7. ábra). A fix küszöbű megnyitást az árvízvédelmi töltésbe épített, acél szádlemezekből és beton eiemekből készített speciális konstrukciójú széles-küszöbű oldalbukó biztosítja, amelyhez a tározótér felöl vízláda és energiatörő tartozik (12—13. ábra). A kifolyási szint fölött földsapka található, amely védelmet biztosít azokkal az árhullámokkal szemben, amelyeknél nem kerül sor szükségtározásra. Az igénybevétel esetén ez a földsapka kerül lerobbantásra. Jelenlegi szerkezetében az 1981. évi szükségtározást követően épült meg, 1995-ben üzemelt. A tározott vízmennyiség víztelenítése két lépcsőben történhet: a víz nagyobbik része a Fekete-Körös bal oldali töltésébe épített 20 m

3s~ 1 kapacitású vízvisszavezetö zsilipen át üríthető le; a fenékvizek a belvízlevezető csatornákkal gyűjthetők össze és a Gyula II. szivattyúteleppel emelhetők a Fehér-Kömsbe. A mályvádi szükségtározó területe részben vagy teljes egészében elöntésre került a következő években: 1919, 1925, 1932, 1939, 1966, 1970, 1974, 1980, 1981 és 1995 (az utóbbi három esetben már a jelenlegi területen történt szükségtározás) (/. táblázat) (KÖVIZIG 1977, 1981, Szlávik 1978, 1980). A szükségtározó kezelője a Körös vidéki Vízügyi Igazgatóság. Kisdelta árvízi szükségtározó A Fehér-Körös árvizei elleni védelem szempontjából hatékony Kisdelta árvízi szükségtározó létesítésének gondolata két évtizede tanulmány-szinten már felvetődött