Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

1. füzet - Szlávik Lajos: Árvizek szükségtározása

An'izek sziikségtározása 53 nek tekinthető, éspedig preventív statikus (tározásos) lokalizációnak, amely lehet teljes vagy késleltetéses (abban az esetben, ha a szükségtározó területét kazettákra osztják). Ez azt jelenti, hogy a szükségtározással kapcsolatban tett megállapítások olyan esetekre is általánosíthatók és alkalmazhatók, amikor a kiépített árvízvédelmi rendszerben töltésszakadás következett be és a feladat az árvízkatasztrófa következményeinek mérséklése, az árvízkárok csökkentése (Tápay 1967, 1971, Szalay 1976/a, GodaSzlávik 1983, Szlávik 1987,). 4. A hazai szükségtározók ismertetése Magyarország árvízvédelmi műveinek 1995. márciusában elkészített hosszú távú fejlesztési terve és az erre alapozottan az árvízvédelem helyzetéről és feladatairól elfogadott 2182/1995. (VI. 27.) Korm. sz. kormányhatározat szerint a magyarországi árvízvédelmi rendszer szerves részének tekintik a Körösök völgyében, valamint a Rába, Lajta és a Zagyva-Tarna vízrendszerben megépített, illetve kijelölt 10 db, összesen 357 millió m

3 befogadóképességű árvízi szükségtározót, ahová kritikus védelmi helyzetben, a települések biztonsága érdekében az árvíz egy részét ki lehet vezetni. Számítani kell ugyanis arra, hogy ezeken a folyókon a heves árvizeket nem lehet a töltések között megtartani. A Fehér-Körösön az 1995. évi árhulláin során bebizonyosodott, hogy kizárólagosan csak az árvízvédelmi töltések fejlesztésével nem lehet megfelelő eredményt elérni — szükségtározás nélkül jelenleg nincs érdemi megoldás az árvízi öblözet védelmére. A Fehér-Körös árhullámát közvetlenül ki kell vezetni a folyóból, egy fix küszöbű megnyitási helyen keresztül. 1997-ben megkezdődtek a Kisdelta árvízi szükségtározó beruházási munkái, amelyek várhatóan 1999-re fejeződnek be. A munkák költségelőirányzata 1997. évi árszinten meghaladja az 1 milliárd Ft-ot (Szlávik-Galbáts—Kiss 1996, KÖVÍZIG 1997, Rátky 1997/a, VITUKI Consult 1997). A magyarországi árvízvédelmi rendszerben - a Fehér-Körösre megtervezett, építés alatt lévő Kisdelta szükségtározóval együtt - tehát jelenleg 11 megépített, építés alatt lévő, illetve kijelölt árvízi szükségtározó van. E szükségtározók igénybevételére 1966-tól napjainkig 14 esetben került sor (III. táblázat, 15. ábra). A szükségtározás, mint alkalmazandó védelmi módszer bekerült a magyar—román határvizi együttműködés eszköztárába is. A magyar tapasztalatok alapján valósult meg Romániában a Fekete-Körösön a Tamásdai és a Töz patakon kialakított szükségtározó. A módszer létjogosultságát, jelentőségét a Magyar-román határvizi Egyezmény mellékletét képező magyar-román árvízvédekezési szabályzat (Magyar-román 1989) is tükrözi: annak 16. cikke szól erről. Lajta menti árvízi szükségtározók A Lajtát a magyar-osztrák országhatár fölött Nickelsdorfi\á\ egy osztómű két ágra osztja, amelyek közvetlenül Mosonmagyaróvár felett újra egyesülnek. A Lajta szükségtározók kialakításra az 1972. évi árhullám adott lökést. A tározók tanulmánytervét