Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)
1. füzet - Szlávik Lajos: Árvizek szükségtározása
54 Szlávik Lajos 15. ábra. A szükségtározók elhelyezkedése Magyarországon Fig. 15. Locations of emergency flood storage schemes in Hungary Bild 15. Hochwasser-Notspeicher in Ungarn рис. 15 Расположение аварийных водохранилищ в Венгрии az 1965-66. évi tapasztalatok alapján készítették el 1974-ben. Öt szükségtározó lehetőségét vizsgálták. 1984-ben végül is két a Lajta és a Lajta bal parti csatorna által közbezárt terület került szükségtározóként kijelölésre. A szükségtározók funkciója Mosonmagyaróvár megvédése, amelyre akkor van szükség, ha a folyón a öi%-os értéket (100 m 3s _ l-ot) meghaladó vízhozamok érkeznek. A szükségtározó a két Lajta-ág, illetve az országhatár közötti területre esik és ezt két részre osztja az ott keresztül haladó közút, ill. a Hegyeshalom-Rajka vasútvonal (a nyugati részen lévő I. jelű és az alatta lévő II. jelű szükségtározóra). A szükségtározók jellemző adatait a III. táblázat tartalmazza. A tározók tervezett megnyitási helye a Lajta 8,200 és 14,200, valamint a Lajta-bal-parti-csatorna 8,700, 10,050 és 13,600 km-es töltésszelvénye. Kezelő: az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság. A Lajta szükségtározók területe 1965 áprilisában és 1975 júliusában került elöntésre. 1991 augusztusában a kialakult helyzetben engedélyeztek szükségtározó megnyitást. A másodrendű töltésen a magassági hiányos szakaszokon több helyen a víz átbukott és befolyt a tározótérbe. Az időközben kedvezőre fordult hidrológiai helyzet, a hirtelen apadás miatt végül is nem volt szükség a tározótér feltöltésére. 1995. júliusában sor került a II. jelű szükségtározó üzemrend szerinti igénybe vételére (Baross 1997, Bór 1996, ÉDUVÍZIG 1965, 1975, 1982, 1991, 1997, Szlávik-Bálint 1997).
