Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

3. füzet - Kucsara Mihály: Az erdő csapadékviszonyainak vizsgálata

462 Kucsara Mihály A fiatal bükkös kísérleti erdőrészietet 1985-ben 60% bükk, 30% kocsánytalan tölgy és 10% gyertyán 27 éves elegyes állománya alkotta, 100%-os záródással. Elszórtan vörösfenyő, erdeifenyö, szelídgesztenye és cseresznye volt található. A kísérleti parcellán 143 törzset számláltunk és számoztunk meg. Tíz év alatt a törzsszám 94-re csökkent, az átlagos átmérő (az átlagos körlapterülethez tartozó átmérő) 101 mm-ről 135 mm-re változott. A fiatal lucos kísérleti erdőrészietet 1985-ben 60% lucfenyő, 20% kocsánytalan tölgy, 10-10% bükk és mézgás éger 20 éves elegyes állománya borította. A záródás 100%-os volt. Elszórtan vörösfenyő, erdeifenyö, szelídgesztenye, gyertyán és kecskefüz is előfordult. A kísérleti parcellán a 222 törzs meglehetősen szabályos eloszlást mutatott, amely tíz évvel később, lényegesen kisebb törzsszám mellett (137 törzs) is megmaradt (4. ábra). Az átlagos átmérő 95 mm-ről 131 mm-re nőtt. A középkorú lucos kísérleti erdőrészietet kijelöléskor 35 éves elegyetlen, 100%-os záródású lucos állomány borította. A lucon kívül elszórtan néhány vörösfenyő, erdeifenyő, bükk, kocsánytalan tölgy, cseresznye, nyír és több mézgás éger is előfordult. Az 1985-ben felvett 104 törzs között 7 mézgás éger jelzi, hogy ez a terület szívárgóvíz hatása alatt lehet. A törzsek száma tíz év alatt 75-re fogyatkozott. A középkorú lucos törzseinek mellmagassági átmérő szerinti eloszlása már nem mutat olyan szabályosságot, mint a fiatalabbé. Az állomány átmérők szerinti megoszlása egy elég széles skálán történik, s a kategóriák törzsszámai között viszont nincsenek túl nagy különbségek. A középkorú lue átlagátméröje jelentősen megnőtt: 154 mm-ről 245 mm-re. 2.3. Az adatgyűjtés módja és az adatok elsődleges feldolgozása Az intercepció jelentős mértékben függ az adott időszak csapadékviszonyaitól, különösen a csapadékesemények nagyság szerinti eloszlásától. Egy kísérleti időszakra meghatározott csapadék-intercepció arányok nem feltétlen vonatkoztathatók egy másik időszakra, ezért az intercepciós kutatásban nem elsősorban valamely időszakhoz kötődő, hanem az egyes csapadékeseményekhez tartozó intercepcióval kapcsolatban kell adatgyűjtést folytatni. Ebből az is következik, hogy nem szükséges a kutatás időszakáról folyamatos adatsorral rendelkezni, hanem arra kell törekedni, hogy ha nem is az összes, de minél több csapadékeseményhez szerezzünk intercepciós adatot. Az egy-egy csapadékesemény utáni mérés, ürítés és karbantartás a nyári időszakban is munka- és időigényes tevékenység. A.téli időszak adatgyűjtési munkája, a befagyott kannák elszállítása, kiolvasztása, majd visszatelepítése az állandó személyzettel rendelkező kutatóbázisok számára is komoly feladat. Erről, s így a vegetációs időn kívüli időszak adatairól le kellett mondanunk. Az elmúlt években tehát a vegetációs időszakokban folytattunk adatgyűjtést a csapadékeseményekhez tartozó intercepcióra vonatkozóan. Alkalmazzuk a vegetációs és az azon kívüli időszak megnevezést, de ez nem pontosan ugyanazt jelenti, mint amit e fogalmak élettani szempontból jelentenek. Az intercep-