Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

3. füzet - Kucsara Mihály: Az erdő csapadékviszonyainak vizsgálata

Az erdő csapadékviszonyainak vizsgálata 463 ciós mérések szempontjából a lomblevelű fafajok lombos és lomb nélküli időszakait kell elkülöníteni. Ebből a szempontból a májustól októberig tartó hat hónapot tekintettük lombos, vagyis vegetációs időszaknak. Az 1986—1989-es és az 1993—1995-ös időszakokban összesen 130 alkalommal vettünk fel a csapadék állományon belüli megoszlásával kapcsolatos adatot. így a lombkoronán áteső csapadékkal kapcsolatban mintegy 1000, a törzseken lefolyó csapadékrésszel kapcsolatban pedig mintegy 2500 adat áll rendelkezésünkre kísérleti parcellánként. Az adatok elsődleges feldolgozása során minden adatfelvételhez kapcsolódóan meghatároztuk a szabadtéri csapadékot (P), valamint az állományi csapadékot (P

a

tot), mely a lombkoronán közvetlen áthulló (P

ai) és a lombozatról lecsepegő (P

c

s) csapadékrészek (Pal+Pcs), valamint a fatörzseken lefolyó (P

at) csapadékrész összege. A szabadtéri csapadékot az ombrográf szalagjáról határoztuk meg. A lombkoronán áthulló csapadékrész 1 m

2-re eső értékét a nyolc kádcsapadék átlagának ötszöröse adta. A fatörzseken lefolyó csapadékrészt - bár ez a törzsek tövénél koncentráltan szivárog a talajba — az intercepció számítása érdekében ugyancsak m

2-re számítottuk, úgy, hogy az átmérő-kategóriákban lévő 2-3 törzsgallér adatának átlagát szoroztuk a kísérleti parcella kategóriánkénti darabszámával, az egészet összegeztük, végül osztottuk 400zal, vagyis a parcella 400 m

2-es területével. Az így feldolgozott adatokból számítható az adott csapadékeseményhez tartozó intercepció E

S

U = P~ (

Pal + Pes + P

a

t) =P- Pata, !«) (6) A jelenséget számszerüsítő függvények meghatározása történhet a csapadék-intercepció adatpárok összessége, vagy az azokból képzett osztályköz-átlagok felhasználásával. Ez utóbbi módozathoz a csapadékeseményekhez tartozó intercepció adatokból a I. táblázat szerinti csapadék-osztályközöket képeztük, majd az osztályközökbe tartozó mérési eredményekből számítottuk a csapadék és az intercepció osztályköz átlagait. Az osztályközökbe természetesen különböző számú mérési eredmény esett, amelyet súlyszámként vettünk figyelembe. A terepi adatgyűjtés két időszakban - 1986-1989 és 1993-1995-ben - történt, ezért az osztályközökhöz tartozó átlagokat a két időszakra és a teljes tíz éves (1986-1995) időtartamra is meghatároztuk. Bár a két időszak között mindhárom kísérleti területet illetően vannak különbségek, hiszen a faállomány közben változott, mégis feldolgozhatók az adatok összevontan is, mivel a fiatal—középkorúidős korcsoportos bontáshoz képest a tíz éves időtartam egy kisebb idő-kategóriát testesít meg. Az I. táblázat adatai azt mutatják, hogy a nagyobb csapadékesemények közül viszonylag kevesebbet sikerült megmérni, bár ezek ritkábban is fordultak elő. A fiatal bükkösre vonatkozó táblázatban az 5. és 6. sor összevetése alapján az is látszik, hogy a 20 mm feletti csapadékok esetében nem mindig mértünk nagyobb intercepciót, mint az alatta lévő osztály közben. A megfigyeléseket természetesen folytatni kell, s több adat feldolgozása esetén ez a kissé ellentmondásos helyzet minden bizonnyal megszűnik.