Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

1. füzet - Szlávik Lajos: Árvizek szükségtározása

46 Szlávik Lajos Folyamatban van a Körös-völgyi árvízi szükségtározók üzemirányításának fejlesztése egy OVF K+F téma keretében, ahol a legfontosabb feladat a 7 szükségtározó alkalmazási forgatókönyveinek (szcenárióinak) kidolgozása. A mályvádi árvízi szükségtározó — rendeltetésének és üzemrendjének megfelelően — elsődlegesen a Fekete-Körös és a Kettős-Körös árvízcsúcs-csökkentésére szolgál, miután a közvetlen hatás — a kivezetett víztömeg „hiánya" — itt érvényesül. A tározó hatása a Fehér-Körösre csak áttételes: a Fekete-Körös árvízszintjének gyors csökkenése szabadabb lefolyást biztosít a Fehér-Körös számára, megnő az esés, megnövekszik a vízhozam, amely így kisebb szelvényterületet vesz igénybe, tehát apadás következik be. Ugyanakkor a mályvádi árvízi szükségtározó a kizárólagosan a Fehér-Körösön jelentkező kritikus árvízi szituáció elhárítására kevésbé, illetve célszerűen nem a kialakított megnyitási hely igénybevételével, hanem más megnyitási móddal alkalmazható. A Fehér-Körös árhullámának közvetlen kivezetése, tározása érdekében dolgozták ki a Kisdelta árvízi szükségtározó tervét, a mályvádival analóg konstrukciójú kiépített megnyitási hellyel. Ez a megoldás reális alternatívát jelentett a Fehér-Körös jobb parti védvonalának fejlesztésével és a Fehér-Körösön lévő hidak megemelésével szemben (KHVM 1996, Szlávik—Varga-Váradi 1996, KÖVÍZIG 1997). A mintegy 1 milliárd Ft összegbe kerülő Kisdelta árvízi szükségtározó építési munkái 1996-ban megkezdődtek. 3.6. A szükségtározó helykiválasztásának és kialakításának hidrológiai szempontjai Az árvízi szükségtározó elhelyezése szempontjából a mellékfolyók összefolyásának környéke igen előnyös: mindkét folyóból tölthető, a meglévő árvízvédelmi töltések határoló töltésként nagyobb mértékben felhasználhatók, a kiépítés költsége általában kisebb. Lényeges körülmény a tározó feltöltési helyének, a folyásirány szerinti felső, vagy alsó vízbeeresztés lehetőségének a vizsgálata. Itt — főleg a folyó mentén hosszan elnyúló tározó esetében — rendszerint azt kell mérlegelni, hogy hol várható súlyosabb helyzet: a tározó felett, vagy az alatta lévő folyószakaszon. Ennek megfelelően a leszívás vagy a vízelvonás hatásmechanizmusát helyezzük-e előtérbe. Az átfolyásos szükségtározás esete — vagyis egy felső beeresztés mellett folyamatos alsó ürítés - a tapasztalatok szerint általában elkerülendő. Kis terepesésnél a tározóteret célszerű kazettázni, vagyis kereszttöltésekkel részekre osztani. A tározótér kazettázásának akkor van jelentősége, amikor a kivezetésre kerülő víztömeg nem indokolja a teljes tározótér elöntését. Mind a mályvádi, mind pedig a mérgesi szükségtározásánál célszerű lenne és javasolható a tározótér kazettázása. Ha a kazetták ki lettek volna építve, eredményesen alkalmazhatták volna a tározótér részleges elöntését pl. 1995-ben Mályvádon és Mérgesen is. К Lajtán 1997-ben történt szükségtározásnál tulajdonképpen ezt a megoldást ténylegesen alkalmazták is, kihasználva azt a lehetőséget, hogy egy magasvezetésü öntöző csatorna depóniája kettészeli a tározóteret. Ezzel az elöntési károkat lényegesen mérsékelték. A szükségtározó feltöltésének és leürítésének műszaki megoldására vonatkozó részletes követelmények — az 1966-1997 közötti hazai szükségtározások (14 eset), il-