Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

1. füzet - Szlávik Lajos: Árvizek szükségtározása

Árvizek szükség/árazása 47 letve töltésszakadás miatti lokalizálás (Kettős-Körös, 1980), összesen 15 eset alapján-az alábbiak szerint állapíthatók meg (Szlávik 1980, 1998): A szükségtározó feltöltésénél: - A műszaki megoldás olyan legyen, hogy — a legmegfelelőbb időpontban tegye lehetővé a szabályozható megnyitást, mert csak így biztosítható a szükséges vízmennyiség kivezetése, a kívánt árapasztó hatás elérése és az, hogy a rendelkezésre álló tározó térfogat elégséges legyen; — kihasználhassa a hullámtérben tározódott víz leszívásával elérhető hatást, azaz az egyszerű túlfolyás helyett koncentrált kivezetést biztosítson és ezzel rövid idő alatt hirtelen árapasztás legyen elérhető. Ez az árvízvédelmi töltésekre nehezedő terhelés mielőbbi csökkentése szempontjából is lényeges követelmény; — legyen „önszabályozó", abban az értelemben, hogy egyszeri megnyitása után a vízszállító képesség növelése lehetőleg ne igényeljen újabb beavatkozást (pl. további zsilipnyitást, szelvénybövítést stb.), ezt hidraulikai paraméterei és sajátosságai tegyék lehetővé; az árhullám apadó ágán minden beavatkozás nélkül szűnjön meg a víz kieresztése; ha valamilyen okból a tervezett teljes megnyitás nem biztosítható, akkor az árapasztás - az önszabályozó hatás fokozottabb érvényesülése révén — akkor is megvalósítható legyen, söt ha egyáltalán nem nyitható meg, bizonyos árvízszint elérése után meghágással is kielégítő eredményt adjon; — az esetleges jeges árhullámok kivezetését is biztosítsa, ha a jégtorlasz miatti visszaduzzasztás a tározó menti folyószakaszt is érinti. Ha a vízrendszerben egy már bekövetkezett töltésszakadás következményeit kell mérsékelni, illetve a töltésszakadás közvetlen veszélyének elhárítása szükséges azokon a folyószakaszokon, amelyek vízjárását az adott szükségtározó lényegesen befolyásolja, legyen lehetőség a szükségtározó haladéktalan feltöltésére; ez a feltöltési mód (helyileg és műszaki módszerében) a lehető legjobban illeszkedjen a normál üzemrend szerinti feltöltési módhoz. A szükségtározó feltöltésével kapcsolatos követelmények és szempontok összetettek és egymásnak részben ellentmondóak. A szóba jöhető műszaki megoldások is sokrétűek: zsilip (árvízkapu), túlfolyásos surrantó, szabályozható surrantó, töltésmegnyitás földmunkagéppel, ill. robbantással stb. A lehetséges megoldásokat mérlegelve a szükségtározó feltöltése szempontjából az a legdöntőbb, hogy egy megadott küszöbszint alatt kifolyás semmiképpen ne történhessen, a szükségtározó igénybevétele a védekezés irányítóinak döntésétől, a töltés ennek megfelelő megnyitásától függjön, ideiglenes elzárást ne igényeljen. Ha a kivezetendő vízhozam csúcsban a néhány 10 m

3s~'-ot meghaladja, akkor célszerű egyesíteni a túlfolyásos surrantó és a robbantásos töltésmegnyitás előnyeit; egy irányított robbantás eredményeként alakul ki és lép működésbe a túlfolyásos surrantó. Ilyen műtárgy épült a mályvádi árvízi szükségtározónál és folyik a kivitelezése a Kisdelta tározó hasonló megoldású megnyitási helyének. A 12. ábra a mályvádi árvízi szükségtározó kiépített megnyitási helyének koronája az 1995. évi igénybe vételt