Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

3. füzet - Völgyesi István: A Szigetköz és környezetének szivárgáshidraulikai modellje

A Szigetköz és környezetének szivárgáshidraulikai modellje 451 A dunacsúni tározótól távolabbi 1 ^ g kutaknál a mért és a számított talajvízszintek illeszkedése jobb. így például a Kisbodak közelében lévő 4501 -es talaj- 121,6 vízészlelő kútnál (8. ábra) az eltérések csupán néhány centiméteresek. Itt már csak az elterelés és az árvíz hatása jelenik meg, lévén hogy ez a kút közel van ^D az Oreg-Dunához, és messze a tározó- с 120 8 tói. A dunacsúni tározótértől több, mint 30 kilométerre levő patkányosi 4540-es kút rétegvízészlelö kút mért és számított vízállás idősorát szintén a 8. ábrán mutatjuk be. A kútszürő 181,8-185,8 m mélységek között van, a réteg pedig 147 m-től 218 m mélységig tart. Érdekes, hogy ide — a tározótértől nagy távolságra és ilyen nagy mélységbe - mégis hamar eljut a duzzasztás hatása. A kalibráció során a tározási tényezőket 0,005 és lxKT

6 között vettük fel. Még a legfelső, szabad felszínű rétegben se lehetett a szakirodalomból ismert 0,1— 0,2 nagyságú értékeket alkalmazni. A permanens-nempermanens állapotok közti ellentmondások talán onnan erednek, hogy a permanens modell (például a duzzasztás-elterelés hatásával) úgy számol, mintha a változásokra végtelenül hosszú idő állna rendelkezésre, noha a valóságban csak 900 nap telt el 1992 októberétől és 1995 májusáig, amikor a fenékküszöb belépésével a helyzet újra megváltozott, és 1995 májusától mostanáig ugyancsak kb. ennyi. Kérdés, hogy vajon ennyi idő alatt kialakulhatott-e a végleges állapot. A kérdés vizsgálata érdekében a modellbe a Duna elterelését és a fenékküszöb üzembe helyezését (a két nagy változást) úgy építettük be, mintha azok pillanatszerüen játszódtak volna le, és számítottuk, 8. ábra. A mért és a számított nyomásszintek Fig. 8. Observed and calculated pressure values Bild 8. Gemessene und berechnete Druckniveaus