Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

3. füzet - Völgyesi István: A Szigetköz és környezetének szivárgáshidraulikai modellje

452 Völgyesi István hogy ezek — és csak ezek — hatására hogyan változtak volna a nyomásszintek a Kisalföld különböző helyein és különböző mélységekben. A vizsgálatra Szigetköz három, egymástól távol levő pontját választottuk ki, ahol a talajvíz és a 100 m alatti rétegvíz nyomásszintjeit határoztuk meg (P. ábra). A Felső-Szigetközben - (a Dunakilititől ÉNY-ra lévő, 4189 jelű talajvízkút helyén) - a 9. ábra szerint az új szintek gyorsan, 200-220 nap alatt álltak be. Alsó-Szigetközben (a patkányosi 4540-es észlelökút helyén) kb. 500 nap kellett a szintek állandósulásához. Hegyeshalom térségében (9. ábra) kb. 400 nap után csak a duzzasztás, majd a fenékküszöb hatása jelent meg, az elterelésé nem. A modell szolgáltatta eredmények jól mutatják, hogy a mesterséges beavatkozások miatti talaj vízszint-változások már lezajlottak, további süllyedésekre (vagy emelkedésekre) nem kell számítani. Újra hangsúlyozni kell, hogy a 9. ábrán fiktív vízszintváltozásokat mutattunk be. A valóságban sok más, főképp természetes ok v is fellép, ezek miatt aztán a vízjárási menetgörbék sokkal bonyolultabbak, annyira, hogy az elterelés és a fenékküszöb hatása sok esetben nem is mutatható ki. Befejezésül néhány szóval említést kell tenni a transzportfolyamatok modellezéséről is. Vizsgálataink során gyakorlatilag nem sikerült értékelhető eredményeket előállítani, aminek nyilván az az oka, hogy a durva (és egyáltalán nem equidisztáns) rácson olyan mérvű numerikus diszperzió alakult ki, ami elfogadhatatlan. A vízminőség-változási folyamatok nyomon követése szempontjából éppen ezért olyan kis helyi részmodellekre van szükség, amelyek a meglévő regionális modellbe illeszkednek, úgy, hogy rácshálójuk már megfeleljen a numerikus transzport feltételeinek. Még egy követelmény: a transzportmodellek kalibrálásához követni kellene a térségben ténylegesen lejátszódó vízminőség-változási folyamatokat, először ezeket kellene előállítani a modellben. Lehetőleg olyanokat, amelyek az elterelés-duzzasztás eseményeihez köthetők. 1992 óta azonban sehol nem alakult ki észrevehető vízminöség-változás. 9. ábra. A talajvíz és a 100 m alatti rétegvíz nyomásszintjei Fig. 9. Pressure values of groundwater and deep layers under 100 m Bild 9. Gemessene und oberflächennahen Grundwassers und des 100 m tiefen Schichtenwassers