Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

3. füzet - Völgyesi István: A Szigetköz és környezetének szivárgáshidraulikai modellje

450 Völgyesi István Feltűnő, hogy a tározótérböl induló áramvonalak - a nagy anizotrópia ellenére a medence szinte teljes mélységtartományát bejárják (mert kényszerűen lefelé indulnak). Más területrészeken a felszínközeibői induló áramvonal meg is marad a felszín közelében. Három áramvonalat nyilakkal láttunk el (7. ábra). A nyilak az áramvonalon való végighaladás időszükségletét jelzik, mégpedig (a kezdőponttól a nyílig, vagy egyik nyíltól a másikig) 250 év elteltét, pórussebességgel számolva, 0,1-es gravitációs hézagtérfogat felvételével, de a tortuozitás elhanyagolásával. A 250 év alatt megtett távolságok alapján 100-150 m a1 sebességek számíthatók. Korábban tríciumvizsgálatok illetve hőterjedés alapján - kisebb területekre - ennél nagyobb, 500 m a1 körüli sebességeket határoztak meg. Az eltérés oka az lehet, hogy a hő állóvízben is terjed, a tríciumos vízmolekula pedig állóvízben is mozog. 6. Nempermanens vizsgálatok A MODFLOW szoftver a modell felépítése után—a tározási tényezők felvételével - közvetlenül alkalmas nempermanens jelenségek követésére. A tározási tényezők szakirodalmi adatok alapján történt felvétele azonban egyáltalán nem hozott elfogadható eredményeket; ebben az esetben is kalibrálásra volt szükség. A kalibrálás céljából a Szigetköz életében talán legfontosabb időszakot választottuk ki, azt az 1992. október 1-én kezdődő 96 napot, amelybe beletartozott az október 25-én történt dunacsúni duzzasztás-elterelés, majd a novemberben kialakult árhullám is. A kapott eredmények meglehetősen bizonytalanok és ezekre is csak a tározási tényezők helyröl-helyre változó, és meglepően kicsi értékeivel jutottunk. A 8. ábra egy Dunakilititől ÉNY-ra lévő (4189 jelű) talajvízkút mért adatait, illetve a talajvizet tartó modellbeli rétegre ugyanezen a helyen számított adatokat mutatja. Meg kell jegyezni, hogy a modellbeli rétegződés — minden törekvésünk ellenére — sokkal durvább annál, semhogy valamennyi kút szürőmélységének megfeleljen, pontos illeszkedés tehát már csak ezért sem várható, a legjobb kalibrálás mellett sem. Jelen esetben például a kút szűrője 6,7—10,0 m közötti mélységben van, a megfelelő réteg pedig a 4 m-től 34 m-ig teijedő mélységtartományt fogta közre. A4189-es kút vízszintje (8. ábra) a dunacsúni duzzasztás-elterelés után pár napig süllyedt (ahogy vártuk), de aztán rohamosan emelkedni kezdett. Ezt nem vártuk, pedig várhattuk volna, hiszen ezen a területen a Duna vízszintsüllyedése mellett a tározóban egyidejűleg történt vízszintemelés hatásának rövid időn belül meg kellett jelennie. A modell ezt az emelkedést alig mutatja, és csak a novemberi árvíz megérkeztével kezdenek észrevehetően emelkedni a számított szintek. Ha a tározó mederellenállását jelentősen csökkentjük, akkor kialakul a mért és számított görbék hasonlósága, viszont ugyanilyen paraméterekkel a permanens modell olyan magas vízszinteket ad a tározó körül, amelyek a valóságban nem álltak elő.