Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

1. füzet - Szlávik Lajos: Árvizek szükségtározása

An'izek sziikségtározása 41 A szükségtározó hatékonyságának vizsgálatánál fegyelemmel kell lenni, hogy a helyi leszívásból (töltésmegnyitás vagy -szakadás) helyi vízhozamnövekedés áll elő (7. ábra). Ez a jelenség akkor figyelhető meg, ha a víz kivezetése a folyóból a vizsgált vízmérce szelvény alatt történik. A 8. ábrán Kettős-Körös jobb parti töltésszakadásának és a mályvádi árvízi szükségtározó megnyitásával befolyásolt vízhozam, illetve vízállásváltozást mutatjuk be. A szakadás következményeként a vízhozam ugrásszerűen megnőtt, ami W=l,\ millió m

3 vízmennyiségnek felel meg. A folyóban kialakuló dinamikus helyzetei jól jellemzi a vízfelszín esésének alakulása egy töltésszakadás környezetében, amelyre a 9. ábra mutat be szemléletes példát. A tényleges és szükségtározás nélküli árhullámképek szemléltetik a leszívó hatást, ez jól nyomon követhető a vízállások és a vízhozamok idősorán egyaránt (10. áb800700600 q I 500 400 300 -I 25 1980.július 5 t(nap) 1980. augusztus 8. ábra. Természetes és rekonstruált árhullámkép (.Kettős-Körös, 1980) Fig. 8. Natural and reconstructed flood hydrographs (River Kettös-Körös, 1980) Bild 8. Natürliches und rekonstruiertes Hydrogramm (Kettös-Körös, 1980) рис.8 Естественный и восстановленный вид поводочной волны (Кеттёш-Кэрэш, 1980)