Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

1. füzet - Szlávik Lajos: Árvizek szükségtározása

42 Szlávik Lajos 9. ábra. A vízfelszín esésének alakulása a töltésszakadás környezetében (Kettős-Körös, 1980) Fig. 9. Water surface profiles in the vicinity of dike rupture (River Kettős-Körös. 1980) Bild 9. Entwicklung des Gefälles der Wasseroberfläche in den Umgebung eines Deichbruches (Kettős-Körös, 1980) рис. 9 Сформирование падения уровни воды в окресности прорыва защитной дамбы (Кеттёш-Кэрэш, 1980) га). Ezen az ábrán a szükségtározás teljes hatásmechanizmusa elemezhető. 1981. III. 14-18. között a Fekete- és Fehér-Körös torkolati szelvénye és a remetei szelvény közötti vízszintkülönbség mindössze 0,02 m volt. A helyi leszívásból a Fekete-Körösön Remeténél 105 m

3s

_

l, a Fehér-Körösön Gyulánál 118 m

3s~' vízhozam-növekedés állt elő, ami W-\,93 millió m

3, illetve 3,2 millió m

3 vízmennyiségnek felel meg. Az árvízi vízhozam hurokgörbék elemzése a szükségtározás esetén fontos szerepetjátszik a jelenségek értékelésében (Szlávik-Galbáts-Kiss 1996). Amennyiben a víz kivezetése a mérőszelvény felett történik, úgynevezett „fordított hurokgörbe " alakul ki. A. Fekete-Körösre 1981-ben a mályvádi szükségtározás olyan mértékű dinamikus hatást gyakorolt, hogy a folyó az alsó szakaszról is a szükségtározó megnyitása felé folyt. Összefoglalva megállapítható, hogy a töltésmegnyitás mértékének megfelelő megválasztásával és a legkedvezőbb megnyitási időpont meghatározásával a víz kivezetésének kezdeti szakaszában olyan dinamikus helyzet alakítható ki, amelynél a töl-