Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

3. füzet - Csepregi A.-Liebe P.-Varga Gy.: Magyarország vízkészleteinek állapotértékelése

Magyarország vízkészleteinek állapotértékelése 405 tározók feltöltése. 1996-ban ismét képződött leereszhető vízkészlet, azaz helyreállt a tó általában jellemző lefolyásos állapota. Az állapotértékelés részeként röviden érintjük ország 1995. évi felszíni vízkészletgazdálkodási mérlegét (Szalay-Papp 1996). A 4. ábra a tényleges augusztusi vízigények 1981-1995 közötti alakulását mutatja. Az ország egész területére vonatkozóan megállapítható, hogy az 1990-ig tartó igénynövekedést 199l-re egy nagymértékű visszaesés jellemzi, majd 1991 után a tényleges augusztusi vízigények gyakorlatilag állandósult. Részleteiben vizsgálva viszont az jellemző, hogy a Duna magyarországi vízgyűjtőjén kismértékű emelkedés elsősorban az ipari vízigények növekedésének, a Tisza vízgyűjtőjén pedig a kismértékű csökkenés főként a halgazdasági igények csökkenésének az eredménye. A lakossági vízigényre az volt a jellemző, hogy 1990 óta az ország egész területén folyamatosan csökkent. Az 1995. évi vízkivételeket és azok megoszlását a mértékadó augusztusi vízmérlegben részletesen a VII. táblázatban foglaltuk össze. 4. Felszín alatti vizek A felszín alatti vízkészletek állapotát a hidrometeorológiai tényezőkön, az utánpótlást vagy megcsapolást biztosító felszíni vizek állapotán kívül alapvetően befolyásolja a vízkitermelés. Ennek időbeli alakulását szemlélteti víztípusonként a 5. ábra. Általában jellemző, hogy a 80-as évek végéig lassan növekvő trendet mutatott, majd ezután egy erőteljes csökkenés figyelhető meg, amely a 90-es évek eleje óta kiIdő (év) 5. ábra. A felszín alatti víztermelés alakulása Figure 5. Abstraction rates from subsurface water resources Bild 5. Gang der geforderten Grundwassermengen рис. 5 Изменение забора подземных вод