Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

3. füzet - Csepregi A.-Liebe P.-Varga Gy.: Magyarország vízkészleteinek állapotértékelése

404 " Csepregi A—

Liebe P.-Varga Gy. VII. táblázat Az 1995. évi mértékadó augusztusi vízmérleg Vízmérleg elemei Magyarország Vízmérleg elemei Duna Tisza Összesen Vízmérleg elemei vízgyűjtő Összesen Vízmérleg elemei mV Vízkivétel Ipari 140,688 33,753 174,441 Öntözés-halastó 16,894 90,292 107,186 Lakossági 4,929 1,967 6,896 Összesen 162,511 126,012 288,523 Elhasználás Ipari 4,166 2,930 7,096 Öntözés-halastó 16,894 90,292 107,186 Lakossági 2,760 0,696 3,456 Összesen 23,820 93,918 117,738 Visszavezetés (szennyvíz) Ipari 136,522 30,823 167,345 Öntözés-halastó Lakossági 2,169 1,271 3,440 Összesen 138,691 32,094 170,785 A Velencei-tó vízháztartásában a vízhiányos időszak a Balatonéhoz hasonlójellegű, de lényegesen nagyobb mértékű zavarokat okozott. A VI. táblázatban összefoglalt adatok mögött régen nem tapasztalt negatív szélsőségek húzódnak meg. A tó hasznosításával összefüggő vízszintszabályozás és a csapadék-hozzáfolyás halmozódó hiánya 1989-1995 között nem biztosított leeresztést, azaz 7 éves lefolyástalan állapot jellemezte a tó vízháztartását, amely számos vízminőségi problémát is eredményezett. A helyzet rendkívüliségét jellemzi, hogy a vízgyűjtőn az 1970-es években alapvetően vízpótlás céljára megépített Zámolyi- és Pátkai-tározó teljes vízkészletének a tóba juttatása, valamint a vízhasználatok nagyfokú korlátozása sem hozott kielégítő eredményt. A vízháztartási viszonyok további javítása céljából került sor külső forrásból történő vízpótlásra, amellyel 1991-1995 között mintegy 480 mm tóvízoszlopnak megfelelő vízmennyiséget vezettek a Velencei-tóba. 1995. őszétől a csapadékosabbra fordult időjárás következtében jelentős fordulat következett be, megkezdődött a vízpótló