Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Vízügyi Közlemények, LXXX. évfolyam 1998. évi 2. fizet DOKTORI ÉRTEKEZÉSEK A MATEMATIKAI STATISZTIKA HIDROLÓGIAI ALKALMAZÁSA, CSAPADÉKTÖRVÉNYEK DR. WINTER JÁNOS A mérnöki létesítmények statikai méretezését megelőzi a hidraulikai, azt pedig a hidrológiai méretezés. Ez általában a mértékadó vízhozam meghatározását jelenti a mértékadó csapadékból kiindulóan, ezért a csapadékok pontosabb ismerete a létesítmények megbízhatóbb méretezésének egyik alapja. A csapadéktörvényck pontosabb megismerésére a Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási Tanszékén az 1970-es évek elejétől végzünk vizsgálatokat (Winter 1972). A rövid időtartamú ( 1 napnál rövidebb, csapadékíróval regisztrált) csapadékok vizsgálatához Magyarország 15 állomásán a nyári időszakra (április—szeptember) — a matematikai statisztikai mintavétel szabályainak megfelelően - havonta kiválasztottuk a 10, 20, 30, 60 perc, az I. 3, 6. 12, 24 óra, valamint az 1 nap időtartamú legnagyobb csapadékokat. Az így kapott legalább 30 elemű reprezentatív adatsorokat valószínűségi eloszlásfüggvényekkel közelitettük (Winter 1983). A 24 órás csapadék bármely órában kezdődhet ill. végződhet, az 1 napos (az ombrométeres észleléseknek megfelelően) reggel 7 órakor. Hasonlóan értelmeztük a 60 perces és 1 órás csapadékok közti különbséget. A téli csapadékokkal két ok miatt nem foglalkoztunk. Egyrészt azok kis intenzitása nem ad mértékadó helyzetet, másrészt télen az ombrográfok rendszerint nem működnek. 1. Az eloszlásfüggvények megválasztása Az eloszlásfüggvények megválasztásánál általában két szempontot vesznek figyelembe: a vizsgált folyamatok fizikáját és a megfelelő statisztikai illeszkedést. Ezek mellett mi továbbiakat is figyelembe vettünk: — megfelelő illeszkedést, ennek a szempontnak több eloszlásfüggvény is megfelelt, így cz a döntéshez még nem elegendő; — fizikai megfelelőséget, tekintettel arra, hogy a csapadék természeténél fogva 0nál kisebb nem lehet, ezért korlátos (lehetőleg 0 alsó korlátos) eloszlásfüggvény megválasztása célszerű; Az adatsorok viszonylagos rövidsége miatt extrapolációra is szükség van, ezért olyan eloszlásfüggvényt célszerű választani, amely a nagy értékek tartományában olyan értéket A kézirat érkezett: 1998. I. 30. Dr. Winter János oki. mérnök, a Budapesti Műszaki Egyetem (BMK) Vízgazdálkodási Tanszékének docense.