Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

374 Öllös G

.

—

Varga M. mértékű eltérései miatt a jól ismert kolloid koaguláció törvényéitől eltérő törvények szerint játszódik le. Ennek megfelelően az algaellávolitásra gyakran teljesen eltérő mechanizmusok jellemzők. A kutatások eddig elért jellemző eredményei: - a zöldalgák, a nagy diatómák, a vasat- és mangánt oxidáló baktériumok viszonylag nagy alumíniumszulfát dózissal (>0,5 g Al/m

3), kb. pH=7 értéken szinte teljesen eltávolíthatók; - a Cryptomonas fajták még kis mennyisége (-20/10 6 m

3) is csak kb. 60%-os hatásfokkal távolíthatók el, 0,8 g Al/m

3 és nem-ionos segéd derítöszer adagolásakor; - a Rhodomonas, ha mennyiségük 20/10"

6, csak 55%-ig távolítható el. Más mozgóképes algák, például a dinoflagelláták egyáltalán nem távolíthatók cl. Egyes kisméretüflagelláták 30-40%-a, mások 80%-a, míg a cilliáták 50-70%-a távolítható el 6-8 g Al/m

3 dózis esetében; - az eltávolítási mechanizmus az algák szerkezeti felépítettségétől is függ, mert a szomszédos sejtek felülete közötti közvetlen kontaktus megakadályozódik. Az Oscillatoria rubescens fonalai az alumínium polinukleáris hidroxo komplexeinél lényegesen hosszabbak, így hatékony pelyhesedésükre nem lehet számítani, ezért a derítőszer dózis egyik sztöchiometriai törvényhez sem illeszkedik. Ez esetben az alumíniumszulfát alapderítöszer mellett anionos, vagy nemionos segéd derítőszer is adagolandó. Az eltávolítást számos esetben elöoxidáltatással kell segíteni. A koaguláció-flokkuláció reaktorrendszerre vonatkozó, hagyományos kémiai reakció- és transzport mechanizmus szemléletet és üzemeltetési gyakorlatot a nyersvizek jelenlegi minősége miatt sok esetben lényegesen tovább kell fejleszteni. Ha a hagyományos szemléletet követjük, annak az eredménye, hogy például egyes élö szervezetek a tisztítórendszeren áthaladva, a vízelosztó hálózatba jutnak. A felszíni víztisztítás gyakorlatában az egyik legnagyobb problémát az jelenti, hogy az algafajták sokfélék. Jelenlétük egymáshoz való aránya dinamikus, tehát folyamatosan változó, évszak-függő, e miatt sokfajta, állandóan változó, különböző arányú, egymást erősítő, vagy gyengítő koaguláció-flokkuláció mechanizmusok játszódnak le. 3.6. A vizeiosztó rendszer, mint komplex biológiai reaktor A víztisztítással a szabvány által előírt vízminőségi következmények a vízelosztó rendszerben ugyan teljesülnek, mégis fizikai, kémiai és biológiai szennyezőanyagok mutathatók ki. Az üzemeltetési tapasztalatok egyértelműen jelzik, hogy a vízelosztó rendszer csupán hidraulikai szemlélettel nem tervezhető és nem üzemeltethető. A benne áramló víz minden esetben kisebb, vagy nagyobb mértékben biotóp, benne tehát az élö szervezetek számára a környezeti tényezők adottak (a rendszerben áramló vízben tápanyagok is jelen vannak). A rendszer csőfelületein kifejlődő biofilm vízminőséget befolyá-