Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

A vízgazdálkodás intézményrendszerének sajátosságai az Európai Unió egyes országaiban 357 3. Nagy-Britannia 3.1. A vízgazdálkodás intézményrendszerének általános jellemzése A vízgazdálkodás intézményrendszerének két jellemzője biztosítja Nagy-Britan­niában a vízügyi feladatok hatékony végrehajtását (Zabel—Rees 1997). Az egyik a fel­ügyelő hivatalok és az általuk felügyelt vízhasználók, illetve vállalatok szigorú elhatá­rolásából ered. A másik sajátosság az, hogy a politika, a törvényhozás, valamint a szabályozás fejlesztése és szervezése országos szinten történik. Ez kielégítő mértékű anyagi eszközök meglétét és a politikai előírások átültetését is garantálja, egységes fel­tételeket teremt minden oldal számára és minimalizálja a helyi politika befolyását. A helyi környezeti szempontokat a környezeti hatóságon, — korábban Nemzeti Folyam­hivatal (National River Authorithy — NRA), amelyet időközben az ipartelepek, a leve­göterhelés és hulladék illetékességű környezeti hatóságokkal együtt a Környezeti Ügy­nökséghez (Environment Agency — EA) csatoltak - keresztül veszik figyelembe, amelyhez területi és helyi kirendeltségek kapcsolódnak. A demokratikus ellenőrzés hi­ányosságait a széleskörű nyilvánosság bevonásával kell kompenzálni. A nyilvánosság így sok politikai kérdésfelvetésbe beleszólhat és minden engedélyezési eljárást meg­ismerhet a közmeghallgatásokon. Az NRA, illetve az EA még két további fontos jellemzővel rendelkezik, amelyek a hatékony vízgyűjtő-gazdálkodást teszik lehetővé. Ezek a vízgyűjtők szerinti közigaz­gatási rendszer és integrált vízgyűjtő-gazdálkodásra lehetőséget adó többfunkciós ha­táskör. Mindezek mellett azonban kérdéses, hogy egyetlen szervezet a teljes hatáskört át tudja-e venni. A diffúz forrásokból történő káros vízszennyezés ellenőrzése egy olyan probléma, amelyet még nem sikerült hatékonyan megoldani. A vízgazdálkodás, valamint a terü­letrendezés és a területhasználat jelenleg különleges figyelmet kap, elfogadott, hogy az említett tervezési eljárások egy folyamatos fejlődés kulcstényezői. Az NRA még a szervezeti változások előtt vízgyűjtő gazdálkodási terveket dolgozott ki, ezzel saját te­vékenységéhez és a vízgazdálkodás más szereplői számára is egy fontos vezérfonalat adott. Ezen a területen további munkára van szükség. Végigtekintve a vízellátásban és a szennyvíz-elhelyezésben résztvevő magánvál­lalatokon, megállapítható, hogy ezek ügyfeleiknek jó szolgáltatást nyújtanak. Amint a tervezett befektetéseket végrehajtják, Anglia és Wales eleget tesznek az EU határoza­tainak, még mielőtt azok a legtöbb tagországban érvényesülnének. A vízellátó és szennyvíz-elhelyező vállalatok terjeszkedése ezzel egyidejű költségterhelést eredmé­nyez, és olyan befektetéseket tesz szükségessé, amelyeket egyes területek nem tudnak teljesíteni. Habár a vízi közmű szolgáltatások árai a privatizáció óta jelentősen emel­kedtek, a vízellátás és szennyvíz-elhelyezés költségei az Európai Unió más tag-orszá­gaihoz képest jóval alacsonyabbak. A politikai ellenállás egyes oldalakról ezen állami szolgáltatás privatizációja ellen — amely természetes monopóliumok létrejöttét jósolta — oda vezetett, hogy a magán­vállalatokat intenzíven és részben gyanakvóan kezdték figyelni. A vízügyi vállalatokat ugyan nem helyileg választott képviselők ellenőrzik, de mégis közel kerülnek a helyi

Next

/
Thumbnails
Contents