Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

356 Szlávik L.-ljjas I. megoldások a vízgazdálkodási feladatok további koncentrációjából, vagy szervezésének új meghatározásából állnak. - A feladatok nagy mértékben elaprózottak, míg az integrált vízgazdálkodás koncepciója a sok különböző, jelentős érdekcsoport figyelembevételén alapszik. - A jelenlegi jogi rendszer a követelményeket tekintve nem elégséges a további együttműködéshez és a szervezéshez. - A vízgazdálkodás finanszírozása nagyon sokrétű és ez különösen az integrált vízgazdálkodás területén, a sok együtt elvégzett feladat és a közösen viselt hatáskörök miatt okoz problémákat. 2.2. A vízgazdálkodás jelenlegi intézményrendszerének erősségei Műszaki szempontból a felszíni vizekkel való gazdálkodás országos és települési szinten is jól szervezettnek tekinthető Hollandiában (Perdok 1997). A csatornák és tavak vízállását centiméteres pontossággal tudják szabályozni. A felszíni vizek minősége sokat javult az utóbbi két évtizedben, a Rajnán létrehozott előrejelző rendszer alkalmazásával a korábbi károk nagymértékben csökkenthetők voltak. Az új Vízgazdálkodási Törvény bevezetése lényeges előrelépést jelent az integrációs politika és törvényhozás területén, azonban semmiképpen nem ezt tartják az utolsó feladatnak, amit az intézményrendszer fejlesztése területén meg kell oldani Hollandiában. A vízgazdálkodási politika és stratégia megvalósításának garanciái a széleskörű jogkörökkel felruházott vízgazdálkodási hivatalok. 2.3. A vízgazdálkodás jelenlegi intézményrendszerének gyengéi és konfliktusai Az utóbbi évek jelentős árvizei elgondolkodtató hiányosságokat tártak fel Hollandia vízgazdálkodásában. Elsősorban a Maas folyó menti lakott területek védtelensége és a Rajna gátjainak rossz állapota vezetett komoly gazdasági károkhoz és életeket veszélyeztető helyzetekhez. A felszíni vizek minőségével kapcsolatban egyes szennyező források tekintetében is sok még a tennivaló. Földrajzi fekvése folytán Hollandia, mint alvizi ország, kiszolgáltatott helyzetben van, ami továbbra is sok megoldatlan problémát jelent az ország számára. Bár a Vízgazdálkodási Törvény a vízgazdálkodás néhány lényeges kérdését megoldotta, a szakértőknek az a véleménye, hogy a vízgazdálkodásra vonatkozó jogszabályok jelentős része nem megfelelően illeszkedik egymáshoz és nem kellően integrált. A közelmúltban elfogadott harmadik vízgazdálkodási stratégiai dokumentumot a tartományok általánosan átvették ugyan, azonban nem végezték el annak tartományi szintre való átültetését és konkretizálását, ami fö feladatuk lett volna. A közigazgatás hierarchikusan működő szervezetében mutatkozó gyengeségekért nem csak a jogi eszköztár, hanem a pénzügyi szerkezet is felelős, mert az nem felel meg teljesen a végrehajtási mechanizmusnak és ennek következtében egyes lényeges intézkedések megtételéhez egyszerűen hiányoznak az anyagi eszközök.