Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

1. füzet - Szlávik Lajos: Árvizek szükségtározása

An'izek sziikségtározása 35 2,07 km

2 területű szükségtározóban sikerült lokalizálássá az elöntött területet csökkenteni: 1,02 km

2 mezőgazdasági terület került víz alá mintegy 1,6 millió m

3 viz tározásával (Baross 1997, ÉDUVÍZIG 1997, Szlávik-Bálint 1997). 3. Az árvízi szükségtározás legfontosabb módszertani és gyakorlati kérdései Az 1966-1974 között a Körösökön levonult három jelentős árhullámot követően — amelyek tetőző vízszintjei rendre az addig észlelt maximumot jelentették (/. táblázat) — fontos feladat volt az árvízi események hidrológiai tapasztalatainak feldolgozása, szintetizálása és a védelmi rendszer fejlesztésének megalapozása, különös tekintettel az árvízi szükségtározás alkalmazására. A szükségtározó igénybevétele - alapos mérlegelést kővetően - mindig egyedi döntés eredménye. Különös figyelemmel kell lenni arra, hogy a szükségtározó igénybevétele (a közvetlen és közvetett károk, helyreállítás stb. miatt) rendkívül költséges! Egy-egy vizsgált-bekövetkezett-eseménnyel összefüggő árvízvédelmi költségek és a felmerült károk a több száz millió Ft-tól a több tíz milliárd Ft-ig teijedö összeget tettek ki. Az árvízi szükségtározót erre a funkciójára a vízügyi hatóságnak — az érintett társhatóságok és önkormányzatok bevonásával - államigazgatási eljárás keretében ki kell jelölnie. Az árvizek szükségtározásával kapcsolatos jelenségek, folyamatok komplex, teljes körű fizikai modellezésére nincs reális lehetőség, legfeljebb csak a szükségtározó egy-egy részének, műtárgyának, a tározási folyamat egyes elemeinek modellkísérleteire gondolhatunk. A vizsgálatok módszerét ezért csakis a témához kapcsolódó események és jelenségek megfigyelése, részben mérése, elemzése és értékelése képezte, a megállapítások a hazai töltésszakadások, árvízi elöntések és szükségtározások tapasztalatainak általánosítása alapján születtek. A 11 megépített, vagy épülő szükségtározónál {III. táblázat) 1966-1997 között a 14 szükségtározást részben kényszerhelyzetben, részben pedig tervszerű körülmények között hajtották végre. 3.1. Az árvízi szükségtározás szempontjából mértékadó helyzet Az árvízi szükségtározás alkalmazására négy - egymástól lényegesen eltérő — helyzet miatt kerülhet sor (Szlávik 1983/b, 1987), amelyek mindegyikére találunk példát az árvízvédekezések hazai gyakorlatában: — az árvízvédelmi rendszer müveinek kiépítettségét, védőképességét meghaladó vízszinteknél a tetőzések csökkentésére (Mályvád 1981, 1995, Tarna 1974, Lajta 1965, 1997; — a töltésszakadás veszélyével fenyegető jeges árvizek elleni védelem eszközeként (Berettyó 1966); — az árvízvédelmi müveken a hosszantartó igénybevétel, műszaki hiba hatására kialakuló veszélyes töltésállapotból eredő árvízkatasztrófa megelőzésére (Berettyó 1970);