Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

354 Szlávik L.-ljjas I. centralizáláson alapszanak. Franciaország egy érdekes és jól alkalmazható rendszert alakított ki, ennek azonban jóval átgondoltabb és egységesebb kezdeményezések alapján kell továbbfejlődnie. Ez a hagyományos szerkezeten belül kétségtelenül nehezen megvalósítható. Az elöljáróságok, a települési önkormányzatok és a vízügyi hivatalok (vízgyűjtő ügynökségek) közötti bölcs hatalom-megosztás lehetőségét kell megtalálni. A magán- és az állami szektor mérnökeinek, a környezetvédelem szakembereinek és a tervezőknek is új kihívásokkal kell szembenézniük és meg kell szerezniük az ehhez szükséges tudást és képességeket. 1.2. A vízgazdálkodás jelenlegi intézményrendszerének erősségei A vízgazdálkodás franciaországi intézményrendszere az ország klimatikus, gazdasági, műszaki és politikai viszonyaihoz igazodik. Annak ellenére, hogy a műtrágya használatot - néhány eresebben szennyezett vidéktől eltekintve (például Bretagne) — nem ellenőrzik szigorúan Franciaországban, a talajok kevésbé szennyezettek, mint Eszak-Németországban, Angliában vagy Belgiumban, mert a műtrágyákat később és kisebb koncentrációban kezdték használni Franciaországban. A vízellátás és csatornázás területén a helyi magánszektort ott vonták be Franciaországban, ahol a községi hatóságoknak megvolt ehhez a szükséges szakértelmük. Másutt a nagy vízmű társaságokhoz csatlakoztak, amelyek megfelelő know-how-val rendelkeztek ehhez és gyorsan be tudták vezetni a legújabb innovációs megoldásokat a különböző területeken. Nagyon hatásos a vízgyűjtő ügynökségek tevékenysége, amelyek fontos változásokat vezettek be a gazdasági ösztönzés területén a vízgazdálkodásban és a vízvédelemben. A folyóvizek minősége ugyan nem javult lényegesen, de az alkalmazott gazdasági szabályozók nélkül drámaian romlott volna. A szabályozás költségei alacsonyabbak voltak, mint szigorú jogi előírások és következményeik esetén lettek volna. A vízgyűjtő ügynökségek működésével a felhasználók is elégedettek, és ez azon is lemérhető, hogy olyan területeken, amelyek nem tartoznak a vízgyűjtő ügynökségek hatáskörébe, nincsenek is jó eredmények (pl. diffúz forrásból származó szennyezések a mezőgazdaságban, árvízvédelem stb.). 1.3. A vízgazdálkodás jelenlegi intézményrendszerének gyengéi és konfliktusai A vízgyűjtő ügynökségek meg tudták akadályozni a vízszennyezés fokozódását Franciaországban, azáltal, hogy a vizeket a pontszerű szennyezések ellen védték. Feltétlenül szükség van azonban egy sokkal átfogóbb, mindenre kiterjedő vízgazdálkodási terv re. A büntetésekkel nem lehet elérni, hogy a vízszennyezők lemondjanak a káros anyagok bejuttatásáról a vizekbe. A francia vízügyi politika legnagyobb gyengesége, hogy a végrehajtásért felelős hatóságok nem elég jól szervezettek és nagyon leterheltek. Ezt a centralizáltság hatásának tartják. Egy másik gyenge pont a rossz tervezés. A különböző vízfelhasználók között sokkal jobb együttműködésre lenne szükség.