Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

2. füzet - Kelemen László: A magyar ipar és vízgazdálkodása fejlődésének történeti áttekintése

A magyar ipar és vízgazdálkodása fejlődésének történeti áttekintése 323 gűvc alakítja. A hadiiparban kiugró teljesítmények jelentkeznek, az ipar egyéb területén viszont a válság súlyosbodik. A háborús években az ipar csaknem teljesen a hadvezetés szolgálatában áll, a nyersanyag és munkáslétszám hiánya miatt azonban a teljesítmény csökkenés rendkívüli mértéket ölt - különösen a háború végén (IV. táblázat). 1918-1919ben a helyzet tovább romlott és 1920-ban Trianon a magyar gyáripar szerkezetét és teljesítményét romokba döntötte (Szterényi—Ladányi 1933). 1.3. A magyar ipar fejlődése 1921—1945 között A trianoni békeszerződéssel kijelölt új országhatárok a magyar iparnak nem csak a lehetőségeit, hanem a szerkezetét is alapvetően megváltoztatták, az élelmiszer és gépipar aránya emelkedett, a kohászat, a fa-, a papír- és a textilipar az elveszett üzemek és nyersanyag bázisok arányában csökkent. A gyáripar termelési értéke az 1913. évi 1638 millió koronáról 1921-ben 343 millió koronára csökkent (Berend Ránki 1942). A háború után az egész gazdasági élet, így az ipar fejlődése is csak évek múlva indul meg. A széntennelést elsősorban a bányafa hiánya, a vas- és fémipar munkáját a nyersanyaghiány, az élelmiszeripar termelését a fogyasztópiac hiánya gátolta. Közvetlen a háború utáni években, azonban az ipar fejlődését legsúlyosabb mértekben az infláció akadályozta, egészen 1925-ig, amikor megteremtették az értékálló pengőt. A pengő bevezetése után az ipari termelésben rövid idejű, de jelentős fejlődés következett, melyet az 1929-1933-as világgazdasági válság állít meg. Az ipari termelést a világháború befejezését követő évek színvonalára veti vissza (lncze 1955). A válság idején 672 jelentős iparvállalat szünteti be működését, de a fennmaradók is 50-60%-os kapacitással üzemelnek. A válság mélypontján 64 000 munkással kevesebb dolgozott (28%) az iparban, mint a válság kezdeten. A válság 1933-ban túljut a mélyponton és 34-ben már az ipari termelés felfelé mozdul. A fejlődést a magyar állam számos eszközzel igyekszik gyorsítani. Az eredmény nem marad el, 1938-ra az ipari termelés túlszárnyalja a válság előtti év eredményeit ( V. táblázat). Az első világháború utáni béke-gazdaság 1938-ig tart, majd elkezdődik a hadigazdálkodás (győri program). A magyar gyáripar csúcstermelési szintjét 1943-ban érte el. A gyors hanyatlás okai az egyre súlyosabb szén és nyersanyag hiány, valamint 1944 tavaszától az egyre pusztítóbb bombázások. Az ország hadszíntérré válása során, a hadV. táblázat A magyar gyáripar adatai (1929-1938) Év Ipartelep Munkás Erőgép teljesítmény Termelési érték Év db. % 1000 fó % MW % millió P. % 1929 3615 100,0 270 100,0 1,06 100,0 3 044 100,0 1933 3 485 96,4 208 77,2 1,22 114,7 1 881 61,8 1938 4 112 113,7 330 122,2 1,38 129,6 3 228 106,1