Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

2. füzet - Kelemen László: A magyar ipar és vízgazdálkodása fejlődésének történeti áttekintése

324 Kelemen László műveletek kapcsán ment tönkre több gyár. Az ország háborús kárait a KSH 22 milliárd békebeli (1938) pengőre becsülte, ennek 13%-a (2,8 milliárd pengő) a magyar ipar kára ( VI. táblázat) az egyéb ipar nélkül (Berend-Ránki 1958). VI. táblázat A magyar ipar háborús kárai (Bázis ár: 1938. év) Ágazat Épületek Gépek Anyag és gyártmány Összesen Ágazat millió pengő Bányászat 9,0 24,2 31,8 65,0 Kohászat 0,1 0,3 0,0 0,4 Gyáripar 246,0 614,0 1 182,0 2 042,0 Összesen 255,1 638,5 1 213,8 2 107,4 A gyáriparon belül a legnagyobb kárt a gépgyártás, a fonó- szövőipar, a vas és fémipar szenvedte (1251 millió pengő). A gyáripar károsodásának több mint a fele (1135 millió pengő) Budapesten és környékén történt. 1.4. A magyar ipar fejlesztése 1945—1960-ig A hadmüveletek befejezése után megkezdődik az élet alapfeltételeinek biztosítása. A gyáriparban a lerombolt épületeken, gépeken kívül a tüzelő- és nyersanyaghiány a legfőbb termelést akadályozó tényező, de ide sorolható az óriási mértékű infláció is. Az ipar felépítése - a nagytöke szerepének korlátozásával — az első 3 éves terv indításával kezdődik (1947. aug. 1.). Célkitűzése a termelés felfuttatásán túl egy szocialista gazdaság alapjainak lerakása. Az 1950-ben induló első 5 éves tervben 75 új ipartelep építése és 80 jelentős ipari üzem bővítése szerepel. Új iparágak és központok keletkeznek: Dunaújváros, Komló, Várpalota. Az első 5 éves tervidőszakban az állami ipar a termelését 213,2%-kal emelte ( VII. táblázat). VII. táblázat A magyar ipar fejlődése 1949-1960 között Év Az ipari termelés és a nemzeti jövedelem aranya Az ipari beruházás és a szociális beruházás aránya Az ipari termelés indexe Év % 1949 41,9 33,4 100,0 1950 44,0 33,2 123,4 1955 52,9 43,4 129,7 1960 57,7 40,0 329,0