Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

2. füzet - Csonki I.-Fejér V.-Klingné Ábrahám J.-Magyarics A.: A Balaton vízgazdálkodásának időszerű kérdései

278 Csonki 1,—Fejér V.—Klingné Ábrahám J.—Magyarics A. tozás szoros összefüggést mutat a vízszintváltozással, ill. a vízszintszabályozás alakulásával. A szabályozás előtt Ъ-А m-es vízszintingadozás is előfordult. A Balaton partvonalának szabályozása, a parterózió megakadályozása az üdülőhelyek kialakulásával és az üdülési igények fejlődésével a század elején vált nagyobb jelentőségűvé. A betelepülők, a telekvásárlók egyre inkább a parti területre szorultak, így a déli part elhabolása már nem szabad partvonalat, hanem értékes üdülőterületet veszélyeztetett. Az üdülőterületek megvédésére, visszanyerésére és növelésére irányuló törekvések jelentősen megváltoztatták a Balaton partvonalát. A 60-as évek végén fellendült balatoni idegenforgalom más vízgazdálkodási feladatokkal együtt a partvédelem, ill. szabályozás korábbi elveinek átértékelését tette szükségessé. Korszerű strandokat kellett építeni a csatlakozó partszakaszok rendezésével együtt. A célnak megfelelő, könnyen, nagy tömegben építhető partfal típusokat kellett kialakítani. A Balatonon a legjobban bevált és elterjedt partvédőmű (ún. BVK típus) a betonba rakott kőburkolat (7. ábra). A több évtizedes gyakorlat bizonyította, hogy szélsőséges időjárási viszonyok között is (hullámzás, jég) biztosítja a part erózió elleni védelmét (Fejér 1994). A BVFP a Balaton 235,6 km parthosszából 115 km-en partvédclmet irányzott elő. A mai napig 107,5 km partvédőmű épült meg, melyből: 18,16 km vízügyi (állami), 45,00 km vállalati, intézményi, 22,79 km önkormányzati, 21,55 km pedig magán kezelésű. 7. ábra. A BKV típusú partvédőmű a zamárdi Ezüstparton Figure 7. Shore-protection work of BKV type in the Ezüst Part (Silver Coast) of Zamárdi Bild 7. Uferschutzbauwerk Typ BVK am Silberufer von Zamárdi рис. 7 Берегоукрепительное сооружение типа BKV на Серебрянпом Берегу у Замарди