Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

1. füzet - Correia, Francisco Nunes: Vízkészlet-gazdálkodás Európában: intézmények, problémák, dilemmák (Az Eurowater projekt rövid összefoglalása)

18 Francisco Nunes Correia A kutatócsoportokat az a meggyőződés vezérelte, hogy a vízkészlet-gazdálkodás hagyományos módszereitől, amelyeket eddig használtak és sok esetben most is használnak, el kell térni a jövőben, hogy térben, időben, mennyiségileg és minőségileg, valamint gazdaságilag megvalósítható feltételekkel összeegyeztethessük a vízigényeket és a vízkészleteket. Ez a vízgazdálkodás legfontosabb célkitűzése és jelentős mértékben a vízgazdálkodási mérnökök hagyományos feladata. A fenntartható vízgazdálkodási politikák megfogalmazása a 21. század számára azonban nemcsak a hagyományos módszerek által szükségessé tett mérnöki problémák megoldását igényli, hanem a fenntartható politikák megfogalmazási folyamatának jobb megértését is. Ez nemcsak azt jelenti, hogyan lehet megválaszolni a kérdéseket és megoldani a problémákat a vízkészlet-gazdálkodás területén, hanem azt is, hogy milyen kérdéseket teszünk fel és melyek a kiemelkedő problémák. A WATER 21 általános célja a vízgazdálkodási gyakorlat jellegzetességeinek vizsgálata, a vízgazdálkodást befolyásoló és veszélyeztető tényezők meghatározása, a fenntartható fejlesztési politikák megfogalmazása és bevezetése. Ennek a célnak az elérése érdekében kritériumokat kell kipróbálni és megfogalmazni a vízgazdálkodási politikák értékeléséhez. A politika alkotás természete esetről-esetre jelentős mértékben változik, van azonban néhány közös szempont, amelyeket vizsgálni kell és figyelembe venni. Először is tekintettel kell lenni azokra a vízgazdálkodásra vonatkozó igényekre, amelyeket a társadalom ad meg. Ezek az igények alapozzák meg a rövidtávú célok megfogalmazását és nagymértékben befolyásolják őket a döntéshozók és általánosságban a társadalom véleménye és felismerései. Az igények két fontos típusa a szociális és a gazdasági igények, valamint'a környezeti igények. A vízgazdálkodási politikák megfogalmazását nagymértékben befolyásolják olyan hatóerők, amelyek fő szerepet játszanak ebben a folyamatban. A vízgazdálkodási politikák megfogalmazásában szerepet játszó hatóerők teljes körű vizsgálata nagyon komplex feladat és társadalmanként jelentősen változhat. Altalánosságban három fő hatóerőt kell figyelembe venni: - A szakértők és a döntéshozók számára is rendelkezésre álló tudomány és technológia - Döntéshozási folyamatok és szerkezetek - A fontos szereplök és a társadalom különböző érdekcsoportjai A vízgazdálkodási politikák megfogalmazását befolyásoló tényezők láthatók a 3. ábrán. Ezek a tényezők mind fontosak a fenntartható vízgazdálkodási politikák kifejlesztéséhez. Hozzájárulásuk, sajátosságaik, a jelenlegi gyakorlat és a változások előkészítettsége fontos szempontok, amelyeket tanulmányozni kell és értékelni, hogy minősíthessük az új politikák megvalósíthatóságát. A jelenlegi társadalmakban — és különösen most, amikor a 21. század számára fogalmazunk meg politikákat — a vízigények és a vízkészletek összehangolása nem tekinthető többé a vízgazdálkodás egyedüli céljának. A vizet fontos készletnek kell tekinteni, amely alapvető szerepet játszik a fenntartható társadalom-fejlesztési modell kialakításában. Ezért az igények és a vízgazdálkodási politika-alkotás hatóerőinek vizsgálatakor figyelembe kell venni azt, hogy hogyan járulhatnak hozzá a fenntartható