Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

A tudományos alapokon nyugvó üzemeltetés igénye a víztisztításban 157 a tervezés a tényleges tisztítási folyamatok helyett eleve durvább feltételezéseken (pl. az adszorpció optimális volta, az oxidáció abszolút pozitív szerepén) alapul. Az üzemeltető számára egyes esetekben gondot okoz, ha a tervezés során az adott szerves anyagok (pl. huminanyagok), mint háttérszennyezödések jelenlétéből származó komplexek képződése miatti drasztikus tisztítás-gátlási folyamatok figyelembe vétele elmaradt (pl. vastalanításkor). Az ilyen jellegű problémák azonban nem tartozhatnak az üzemeltetőre, azokat már a tervezést megelőzően, kutatásokkal kell tisztázni. Annak feltétele, hogy az üzemeltető felelőséget tudjon vállalni az üzemeltetésért és biztosítani tudja az ivóvíz minőségi követelmények elérését és folyamatos fenntartását, legelőször a nyersvíz —minőség komponenseinek tervezés előtti szabatos feltárása elengedhetetlen. Ez azonban sok esetben a kívánt mértékig nem valósul meg (pl. a felszín alatti vizek oldott szervesanyag tartalma; felszíni vizek mikroszennyező anyagainak jelenléte), így a tervezés és az üzemeltetés összhangja eleve nem érhető el. Ezen a helyzeten az üzemeltetés során csak megfelelő analitikai lehetőségek és kielégítő üzemeltetési szint birtokában lehet változtatni. Az ilyen jellegű optimalizáláshoz bizonyos mértékű kutatási szellem, ill. tudományos gondolkodási igény nélkülözhetetlen. - A hazai víztisztító telepek (vízmüvek) egy részénél, az üzemeltetéskor azonban éppen ezen üzemeltetési-szemléit hiánya jellemző. Ennek oka, hogy - az üzemeltetési szint széles spektrumú, sok esetben fejlesztésre szorul; - az intézményes, időközönként ismétlődő továbbképzés hiánya gondot okoz; - a hazai tudományos kutatások szüneteltetése miatt a felmerülő üzemeltetési problémák jelentkezésekor a kutatási támogatást nélkülözni kell; - a hazai kutatási publikációk általában hiányoznak; - a külföldi publikációkhoz hozzájutni, egyáltalán tudomást szerezni arról, hogy valamely problémához tartozó szakirodalom hol található, az információáramlás terén bekövetkezett rendkívül intenzív fejlődés ellenére, a üzemeltetőnek nagyon nehéz; - az üzemeltetői tudásszint növelése csak jól átgondolt, jól szervezett, intézményes keretekben képzelhető el. Ennek az országos feladatnak a megoldása a hazai vízmű üzemeltetés területén elodázhatatlan. Ezt az igényt a következő példaként megválasztott komplex természetű üzemeltetési folyamatok támasztják alá. 2. A baktériumok és algák eltávolítása A fitoplankton, Zooplankton és metabolikus termékeik eltávolítása koaguláltatással, szűréssel növekvő feladatot jelent, különösen a tározóvizek tisztításakor. (Az önálló mozgással rendelkező baktériumok, algák, állati szervezetek azonban csak előzetes oxidáltatás után távolíthatók el.) Az üzemeltetőnek azonban szem előtt kell tartani, hogy az eutróf tározó vízéből és a vízvirágzás időszakában lévő vízből a nagy koncentrációjú plankton szervezetek csupán hagyományos koaguláltatással és szűréssel kielégítő mértékben nem távolíthatók el. A planktonsejtek eltávolítási hatásfokára a koaguláció és a szűrés alkalmazásakor az 50-99,9% tartomány jellemző. A viszonylag