Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

1. füzet - Illés L.-Juhászné Virág M.-Konecsny K.: A Lónyay-főcsatorna vízgyűjtőjének vízháztartása

A Lónyay-főcsatorna vízgyűjtőjének vízháztartása főbb állapotváltozások és tendenciák összefoglalása 127 III. táblázat KÖVETKEZMÉNY az elhagyott folyóvölgyeket a homoktömegek darabolják és a homokdombok közötti mélyedésekben lefolyástalan medencék alakulnak ki; — új vizforgalmi egyensúly áll be, az összetevők nagyságrendjét csak becsülni lehet; — sekély tavak, lápok megfelenése; — magas talajvízállás; — nem számottevő felszíni lefolyás; — a jelenleginél jelentősebb párolgás és felszín alatti elfolyás más szomszédos térségek felé. — 1834-1893 között kiemelkedően nagy éves csapadékösszegek, előtte és után kisebb mennyiségek; — a hőmérsékleti átlagok a XX. század közepéig emelkedtek, majd a maximum elérése után ismét csökkentek; — ismét új vizforgalmi egyensúly állt be, mivel: - tavak, lápok száma és területe kisebb lett - a belvizek által elöntött területek nagysága csökkeni. - számottevő lett a felszíni lefolyás, - csökkent a párolgás és a talajvizek szintje, - visszaesett a rétegvizekbe és a szomszédos területekre történő átszivárgás — az átlagosnál csapadékosabb első két évtized után az 1984—1993 közötti évtized az utóbbi másfél évszázad legcsapadékszegényebb időszaka; nagyvizes és kisvizes időszakok ingadozása; — víztározó és öntözés hatására csökkennek a Lónyay-föcsatomán lefolyó vízhozamok, megváltozik a lefolyás éven belüli lefolyása; — a tározók körzetében nő a párolgás és a beszivárgás és a talajvízszint; települések területén módosul a felszíni lefolyás, a vízkivételek a nagyobb lefolyási hányadok és a szennyvíz-bevezetés miatt; a felszín alatti vizek szintje módosul a nagy vízkivételek (depresszió), és a szennyvízelhelyezések következtében; — általában romlik a vízkészletek minősége; -az 1983-1994 közötti aszályos időszakok miatt csökken a felszíni lefolyás és a csatornák, tározók, tavak, lápok vízkészlete, a talajvízszint csökken (1—2 m); — rétegenergia-csökke'nés a hévíztározókban A JÖVŐRE — a lefolyás növekedése — a tározókban, csatornák medrében, tavakban, talajvízben lévő vízkészlet növekedése - a talajvízszintek emelkedése (szikkasztás miatt, a lakott területeken egészen a maximális szintekig) —jelentősebb belvízi elöntések kialakulása a vízgyűjtő alsó szakaszán böl következtetni lehet a vízgyűjtő vízháztartásának várható jövőbeni viselkedésére, de nem jók arra, hogy a múltat feltárjuk és arra vonatkozóan tegyünk megállapításokat. A vízháztartási vizsgálatokból egyértelműen látszik, hogy a vízgyűjtőn még mindig a természeti, klimatikus viszonyok játsszák a meghatározó szerepet mindamellett, hogy nem elhanyagolható az emberi beavatkozások hatása. Ennek alátámasztására megemlíthető, hogy a vízforgalom főbb összetevői között nagyságrendi különbségek vannak. A evapotranszspiráció, a csapadék sokéves értékei 500-600 mm közöttiek, a mesterségesen létrehozott felszíni lefolyás 40-50 mm-t, a felszín alatti vízhasználatok összesen 10-15 mm-t, a tározás okozta veszteségek 3-5 mm-t tesznek ki. Jelenleg te-