Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)
1. füzet - Illés L.-Juhászné Virág M.-Konecsny K.: A Lónyay-főcsatorna vízgyűjtőjének vízháztartása
128 Illés L. — Juh á szné Virág M.—Konecsny K . hát a vízháztartást, sokéves átlagban 10-12%-os mértékben az emberi tényezők befolyásolják, illetve határozzák meg. A felszíni lefolyás 14,5%-os szabályozottsága a felszíni vízkészletek éven belüli átrendeződésére van hatással. Ez vízkészlet-gazdálkodási szempontból jelentős, a vízgyűjtő általános sokévi vízháztartására csak a már említett 3-5%-os mértékű tározási veszteség miatt van befolyással. A felszíni lefolyás jövőbeni alakításában — a természeti tényezőkön kívül — fontos szerepet fog játszani, hogyan alakul a felszíni csatornahálózat sűrűsége és karbantartottsága. Amennyiben az állami és önkormányzati tulajdonban lévő csatornák karbantartottsági szintje javul, növekedni fog a felszíni lefolyás aránya, ugyanakkor a talajvíztartók vízszintje a csapadékosabb periódus bekövetkezte után csak 1—2 évvel fog jelentősebben emelkedni. Ha a csatornahálózat karbantartottsága számottevően nem javul, a talajvíztartók feltöltődése gyorsabban bekövetkezhet, de számottevően nem fog növekedni a felszíni lefolyás. A Lónyay-föcsatorna vízgyűjtőterület talajvízháztartásában először a felszíni lefolyás növekedése, majd — az 1960-as évek közepétől - a talajban történő szennyvízelhelyezés mennyiségének növekedése miatt következtek be jelentős változások. Az utóbbi 2-3 évtizedben a talajvizek a lakott településeken megemelkedtek, a jelenlegi aszályos években is átlagos vagy átlag feletti szinten vannak. Várható, hogy a csapadékszegény időszak elmúltával a talajvízállások lakott területeken az eddig mért maximális értékek közelébe, de mindenképpen emelkedni fognak. Ez jelentős belterületi elöntéseket fog okozni. A Lónyay-föcsatorna rendszerében lévő víztározók hatása a térség vízgazdálkodására jelentős. Ezek a tározók nagyobbrészt egymással párhuzamosan futó vízfolyásokon helyezkednek el, együttdolgozásra csak bizonyos térségekben, elsősorban a vízgyűjtő alsó részén képesek. Amennyiben a tározórendszert komplex módon kívánjuk a térségi vízgazdálkodásban hasznosítani, át kell alakítani, illetve ki kell váltani a jelenlegi üzemeltetési szabályzatot. A Nyírségben az ivóvíz céljára szolgáló felszín alatti vízbázisok sérülékenyek, védelmük fokozott figyelmet igényel. Már jelenleg is vannak jelei annak, hogy felszíni eredetű szennyezések lejutottak a legmélyebb víztartókba. A felszín alatti transzport folyamatok bonyolultsága érdekében a kérdés további vizsgálata kívánatos. A felszín alatti vízháztartási folyamatok jobb megismerése céljából elengedhetetlenül fontos a számítógépi modellezés. IRODALOM ATIViZIG- VITUKI RT.: A regionális vízgazdálkodási tervezés módszertani tanulmánya. ATIVÍZIG-VITUKI RT. Szeged-Budapest, 1994. Borsy Z.: A Nyírség természeti földrajza. Akadémiai kiadó Budapest, 1961. Csepregi A— Liebe P.-Nagy A.: A vízgazdálkodás kutatási-fejlesztési eredményei. Magyarország felszín alatti vízkészleteinek újraértékelésével kapcsolatos feladatok. VITUKI Közlemények, Budapest, 1991/17. Csorna J.-Szigyártó Z.: A matematikai statisztika alkalmazása a hidrológiában. VIZDOK, Budapest, 1975. Domokos M.: Az evapotranszspirációval kapcsolatos magyarországi vizsgálatok áttekintése és javaslat folytatásának megszervezésére. Műszaki Tudomány 53. Budapest., 1978.
