Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)

1. füzet - Nagy Illés:A tiszai véderők árvízi terhelést csökkentő hatása

A tiszai véderdők árvízi terhelést csökkentő hatása 7 I. táblázat Vízállástetőzések évi megoszlása Vízmérceflom Tetözés száma állomás flom 1 II III IV V VI VII VIII IX X XI XII Tiszabecs 746,0 17 6 18 6 6 12 - 6 12 17 Vásárosnamény 686,4 9 8 25 18 11 6 3 1 5 6 8 Záhony 628,3 10 4 25 22 15 5 3 - 3 4 9 Tokaj 543,7 11 7 22 28 9 4 4 - 4 11 Szolnok 333,4 10 3 16 37 16 2 6 2 2 6 Csongrád 239,8 9 10 42 16 10 5 2 1 2 3 Szeged 173,5 10 4 25 22 15 5 3 - 3 4 9 II. táblázat A szélirány gyakorisága Sebesség Irány m/s É ÉK К DK D DNY NY ÉNY m/s % 3 15,7 13,0 7,3 5,2 16,7 10,5 21,9 9,4 5 16,5 13,3 2,.9 2,2 22,4 8,2 24,3 10,1 A szélirány gyakorisága különböző szélesebességek mellett 1961-70 között az év első félévében Szolnokon a II. táblázat szerint alakult. A szélirány tartósság vizsgálatánál azt vettük figyelembe, hogy a 8 órás észlelési ciklus alatt változatlan irányból az esetek hány százalékában fúj a szél. A mérések szerint 1961. január 23-án 13 órától 26-án 18 óráig észlelt 11 mérési esetben, 78 órán át tartott az észak-keleti szél. Ennél tartósabb nem fordult elő a tíz félév alatt. A tiszai árvízvédekezések alkalmával 1940. április 6-8 között észleltek 72 órás észak-keleti szelet, amely Tiszasülynél majdnem gátszakadáshoz vezetett (

Durst 1940). A szélviszonyok vizsgálata alapján összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy az árvízi terheléseknél, a biztonság érdekében a maximumot kell figyelembe venni és ezért a 15 m/s szélsebességgel célszerű számolni. A Tisza szolnoki szakaszán a leggyakoribb szélirány az év első félévében a nyugati, majd a déli, melytől nem sokkal marad el az északkeleti sem (II. táblázat). 1.2. A meghajtási hossz A tiszai védtöltések igen szeszélyes vonalvezetésűek. A hullámtér gyakran hirtelen kitágul, majd összeszűkül, ezért a meghajtási hossz is igen tág határok között vál-