Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)

1. füzet - Nagy Illés:A tiszai véderők árvízi terhelést csökkentő hatása

8 Nagy Illés III. táblázat A legnagyobb meghajtási hosszak a hozzátartozó vízmélységekkel Megnevezés Mértékegység Szélirány Megnevezés Mértékegység É ÉK К DK D DNY NY É Meghajtási hossz km 9,0 10,0 7,5 5,0 10,0 7,0 5,5 6,0 Vízmélység m 2,0 3,5 4,0 3,5 4,0 5,0 0,0 4,0 Szélirány szöge fok 90° 90° 85° 90° 90° 90° 90° 90° Szelvényszám j.p. 117-119 b.p. 124-126 j-P144-146 j.p. 16b.p. 44—45 b.p. 149-152 b.p. 18-19 b.p. 118— -120 Helység neve Kőtelek Tiszasüly Kisköre Szeged Mártély Tiszaderzs Tiszaug Tiszabő tozik. A legveszélyesebb meghajtási hosszakat a III. táblázatba foglaltuk össze, ahol a legnagyobb vízmélységeket a töltések hossz-szelvényei alapján határoztuk meg. 1.3. A rézsűhajlás A tiszai védtöltések vízoldali rézsűhajlása az előírás szerint 1:3. Ettől a Kisköreitározó mentén levő töltések mérete tér el, ahol a töltéskoronától a duzzasztott vízszintig a rézsűhajlás 1:4, a duzzasztott vízszint alatt 1:10. A rézsű hajlása mellett még lényeges a rézsűn levő gyeptakaró állapota is. 1.4. A véderdő A hullámverés elleni védelemben igen fontos tényező a véderdő vegetációs állapota. A Tisza szolnoki szelvényében a vízállások havi maximumainak sokéves trendjét a 3. ábrán adjuk meg {V. Nagy 1974). Az elemzés azt mutatja, hogy az árvizek levonulása május-június hónapokról, február-március hónapok felé tolódik el, vagyis éppen arra az időre, amikor a vegetációs állapot a hullámverés szempontjából kedvezőtlen. 1.5. A vízszint-kilendülés A VITUKI (1979) megállapította a kiskörei tározó vizsgálatának, hogy 9 km meghajtási hossz és az 5,0 m/s szélsebességnél a vízszint-kilendülés mértéke még a növényzet nélküli állapotban sem lényeges, így vizsgálataink során a vízszint-kilendülés mértékét elhanyagoltuk.