Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)
4. füzet - Szilbekné Molnár K.-Petrőcz B.-Polgár A.: A nicki duzzasztómű rekonstrukciója
A nicki duzzasztómű rekonstrukciója 559 nos két időszak van, melyben a tavaszi időszakban nagyobb, az ősziben kisebb árhullámok és középvizes időszakok váltják egymást. A téli üzemidőszak végével a kedvező vízállást kihasználva a gát átvizsgálásra került. Megállapítható volt, hogy a fagy és a jég az elmúlt két tél folyamán károsodást nem okozott a tömlőben, szemben a fedeles gátakkal, ahol 1996-ben öt, 1997-ben pedig nyolc kapcsot kellett kicserélni jégkár miatt. Ugyancsak nem kellett a tömlős gátat kiiszapolni, mely a másik két nyílás esetében négy-négy munkanapot vett igénybe 6 fö részére és igen veszélyes körülmények között kellett végezni. Az árhullámok levezetésénél kényszerhelyzetet jelentett ugyan, hogy a két nyerges gát nem volt képes szintbeli szabályozásra, de a III-as nyílásról tudtuk szabályozni az átbukó víz magasságát, így jelentősen kevesebb uszadék akadt fent a fekvő helyzetben levő fedeles gátakon. A tömlős gáton pedig semmiféle uszadék nem akadt meg. Figyelemmel kísértük az árhullámok ideje alatt a tömlős gát és az uszadék viselkedését. A tömlő rugalmas, ezért az érkező uszadék azt benyomja. Ekkor az iszadék érkezésének helyén megnövekszik az átfolyási keresztmetszet és a helyi vízhozam, mely többletenergiát ad az úszó test számára. így szinte átlökődik a tömlőn az uszadék. Megfigyelhető volt, hogy még a lombkoronás vagy gyökértuskós fatörzsek, úszó rönkök is áthaladtak a tömlőn fennakadás nélkül. Az 1996. április 5-11 között levonult árhullám, mely 550 m 3/s-os vízhozamával az évszázad második legnagyobb árhulláma volt, a gátszerkezetben károsodást nem okozott. A felszíngörbét vizsgálva megállapítható, hogy jelentősen csökkent a gát visszaduzzasztó hatása. — Üzemelés az öntözési időszakban: A duzzasztómű alapvető célja öntözési és ökológiai víz biztosítása a Kis-Rába Hanság öntözőrendszerbe. Ezért a nyári üzem kiemelt fontosságú, valamint alapvető a rendelkezésre álló vízkészletek takarékos felhasználása. Ebben a tekintetben is megfelelt a gát az elvárásoknak, mivel a duzzasztás során teljes elzárást biztosított szemben a nyerges gátak táblánkénti 1,0 m 3/s körüli elfolyó vizével. A hosszantartó automatikus üzem során, a mechanikus, az elektronikus szerkezeti elemek egyaránt hibátlanül működtek. A szintérzékelő szondák folyamatosan és pontosan követték a vízállás változásokat. A gáttest a tűző nap hatására sem vesztett színéből, rugalmasságából. Nem nyúlt meg, alakváltozásai az átbukást nem befolyásolták, és így a felső élen egyenletes volt az átbukás. Ugyancsak kedvező volt, hogy nem kellett megszakítani a duzzasztást korábban a havonta esedékes iszapolási munkák miatt. A duzzasztómű teljes rekonstrukciója után, a középső és a jobb parti nyílásokban is tömlős gát fog üzemelni. Az eddig szerzett tapasztalatok alapján beigazolódott, hogy a tömlős gátszerkezet választása megfelelő volt. A nyerges gáttal szemben számos előnnyel rendelkezik, melyek összefoglalva a következők: - Az elzárással a vízszint szabályozása ± 0,02-0,05 m pontosságú- Bármilyen közbenső szintre beállítható, együttesen és külön-külön is mozgathatók az elzárások. Állandó duzzasztási szint tartásával jelentősen javulnak az üzemelés feltételei.
