Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)

4. füzet - Goda L.-Vasvári V.: A Felső-Rába vízjárásának statisztikai jellemzése

530 Goda L.— Vasvári V. 7. ábra. A sokévi középvízhozamok éven belüli alakulása Fig. 7. Variation of multiannual average monthly flows over the year Bild 7. Innerjährliche Verteilung der langjährigen Mittelwerte der Monatsabflüsse рис. 7. Среднемноголетнее внутригодовое распределение годового стока Vizsgálatainkat vonatkoztathatjuk a teljes évre, vagy az éven belül kijelölt tárgyi­dőszakra. A tárgyidőszakok megválasztása annak alapján történhet, hogy a különböző típusú vízigények szempontjából az éven belül mely időszakok lehetnek mértékadóak, erről a havi középvízhozamok sokévi átlagának éven belüli változása adhat tájékoz­tatást (7. ábra). A téli kisvizeket követően márciusban jelentkezik egy csúcs, majd jú­nius-júliusban még egy. Ezután csökkennek az átlagok szeptemberig, majd ősszel is­mét kissé emelkednek. Az éven belül két mélypont van; szeptember és január. Felté­telezhető, hogy a szeptemberi mélypontot az előző télen-tavasszal felhalmozódott vízkészletek kiürülése okozza (a csökkenés augusztusban kezdődik) a januárit pedig a vízgyűjtő lefagyása. A teljes év, mint tárgyidőszak, olyan vízigények esetén lehet jellemző, amely folytonosan jelentkezik, ilyen például az ipar, vagy vízi energiatermelés vízigénye. Ugyanakkor mértékadónak a leginkább vízszegény hónapokat kell tekintenünk. Az igények szempontjából ilyen a szeptember. Mezőgazdasági igények szempontjából el­sősorban az augusztusi készleteket kell megvizsgálni. (A tényleges igényektől függően számolhatunk még a május-augusztusi időszakkal, mint a mezőgazdasági növények fejlődési időszakával esetleg a teljes nyári félévvel.) A tartóssági feldolgozást elvégeztük a teljes évre, a téli félévre, a nyári félévre, a május-augusztusi időszakra, valamint külön-külön az augusztus és szeptember hóna­pokra.

Next

/
Thumbnails
Contents