Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)
4. füzet - Goda L.-Vasvári V.: A Felső-Rába vízjárásának statisztikai jellemzése
A Felső-Rába vízjárásának statisztikai jellemzése 529 0,020 Pinka Weizbach Grazbach | Vörös p. | Sorok-Perint Gü ns/Győn gyös Mitterdörfl Takern II. Feldbich Szentgotthárd Körmend „Sárvár ; , T ,1, ,т ,• , , , , , T , , , ,r, , Réb a , T ,i I Moderbach 320 300 280 260 240 220 200 180 160 140 120 100 | 80|fkm Raab Herpenyö Rähnitz 6. ábra. A fajlagos évi középvízi lefolyás alakulása Fig. 6. Variation of specific annual mean runoff Bild 6. Gang der langjährigen mittleren Abßußspende рис. 6. Изменение удельных величин среднемноголетнего стока воды gyűjtőterülettel vettük arányosnak. Az „arányossági tényező" (q=KÖQ/A) az évi fajlagos lefolyás. A vízhozam-nyilvántartó szelvények adatai alapján a fajlagos lefolyások hossz-szelvénye megszerkeszthető (6. ábra). — vízfolyások találkozásánál az összefolyás alatt a középvízhozam szükségszerűen az ágak középvízhozamának összege. A középvízi hossz-szelvényeken az 1, 10, 50, és 99%-os meghaladási valószínűségű (100, 10, 2, 1,1, és 1,0 év visszatérési idejű) értékeket ábrázoltuk (4. ábra). 4. A napi vízhozamok statisztikai jellemzése A vízfolyásból közvetlenül igénybe vehető vízkészletek feltárásánál az a kérdés, hogy milyen biztonsággal lehet egy adott — folyamatos vízsugár jellegű — vízigényt a folyóból kielégíteni, vagy fordítva: adott, megkövetelt biztonság esetén mekkora a kielégíthető vízigény. Itt már nem elégedhetünk meg a szélsőértékek, vagy a középérték vizsgálatával, hanem legalább napos sűrűségű adatsorral kell dolgoznunk. 4.1. Vízhozam tartóssági görbék Az összes napi adat bevonásával készült tartóssági számítás alapján megállapíthatjuk, hogy adott vízigény a teljes időszak hányad részében elégíthető ki, illetve hányad részében nem vagy nem teljes mértékben.
