Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)
1. füzet - Zsuffa István: Folyóink árvízviszonyainak statisztikai értékelése
52 Zsujfa István nak kiteijedt alkalmazását a viszonylag kis terjedelmű n < 60 statisztikai minták indokolják (Rényi 1954, Csorna-Szigyártó 1975). A numerikus illeszkedés vizsgálatnál elönyösebb a grafikus eloszlástípus vizsgálat. Az x; y = - In [-In F(x)] beosztású koordinátarendszerben, úgynevezett Gumbelpapíron (3. ábra) az y = a (x+b) egyenes az x, F(x) hálózaton a = (2) eloszlásfüggvényt ábrázolja. A nagy számok Glivenko—Komijuk-törvénye értelmében a véges statisztikai minta R(x) gyakorisági eloszlása a valószínűségi eloszlást közelíti, azaz Ит^ЛМ-^Сс) (3) az annyit jelent, hogy a statisztikai minta növekvő sorba rendezett ö( max a)i, elemeinek r(Q{ max a)i) =z /" +l m eg ne m haladási gyakoriságainak (ahol i a növekvő sorrendbe renaezett évi maximális ß max a vízhozamok sorszáma, n pedig a minta terjedelme, az idősor hossza) adatpárait ábrázoló pontjait az Qj=x, i/n+\-y = ln(-lnF(x)) koordináta rendszerben, azaz Gw/wèeZ-papiron ábrázolva egyenes körül szóródó ponthalmazt kell hogy kapjunk. A 3. ábrán a Rába szentgotthárdi szelvényében az évi maximális víz600 100 0 ,01 ,05 ,10 ,30 ,50 ,75 ,90 ,95 ,99 ,995 ,999 Valószínűség,P 3. ábra. A Rába folyó szentgotthárdi szelvényében az évi maximális vízhozamok gyakorisági eloszlása Fig. 3. Frequency distribution of the annual maximum discharges of the Szentgotthárd station of the River Rába Bild 3. Häufigkeitsverteilung der jährlichen Höchstabflüsse im Flußquerschnitt Szentgotthárd/Raab рис. 3. Распределение частоты максимальных годовых расходов воды в створе Сентгоггхард р. Рабы
