Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)

4. füzet - Ambrózy Pál: A Felső-Rába vízgyűjtőjének éghajlati jellegzetességei

508 Ambrózy P. V. táblázat folytatása Az állomás Sokévi havi átlag Sokévi 24 órás magasI II III IV V VI VII VIII IX X XI XII átlag max. neve saga mA.f. •c Kisrákos-viszák 272 38 36 47 64 86 105 111 93 64 60 73 45 822 88 Kőszeg 271 38 32 48 61 83 113 102 82 63 61 60 38 781 116 Kukmirn 260 33 32 43 51 86 100 99 92 67 55 58 37 753 84 St. Michael i.Bl. 250 30 27 37 48 85 96 94 87 64 53 54 33 708 88 Eltendorf 240 32 28 37 46 75 92 103 87 66 53 58 33 710 Jennersdorf 240 34 35 46 59 87 105 111 93 69 60 70 49 817 81 Szentpéterfa 230 31 27 43 57 79 95 113 79 57 56 62 38 737 106 Szombathely 224 30 25 37 43 66 81 85 69 49 47 52 32 616 70 Szentgotthárd 221 35 33 42 56 82 109 110 87 66 59 65 42 786 75 Ják 219 32 29 40 44 72 85 94 76 53 52 56 35 668 117 Gasztony 207 37 33 45 58 84 105 108 86 60 59 71 45 791 84 Pinkamindszent 205 36 32 44 52 84 105 100 83 63 59 64 41 763 80 Vasvár 197 38 33 45 51 82 87 94 80 56 55 64 42 727 69 Táplánszentkereszt 195 34 26 35 38 62 78 81 80 50 45 52 28 609 75 Gutatöttös 180 37 32 44 49 78 87 89 74 53 54 60 39 696 59 Sárvár 157 38 32 42 45 68 79 84 67 51 50 58 40 654 79 Vát 194 33 29 41 44 67 85 86 68 49 50 58 35 644 Körmend 191 35 31 42 51 80 103 100 79 62 57 63 39 741 147 A csapadék sokévi havi és évi átlagértékeit az V. táblázatban közöljük. Bázisidőszaknak az 1951—80 közötti 30 évet vettük, mert erre a periódusra sikerült a legtöbb középértéket előállítanunk. Az egyenletes területi lefedés érdekében azonban néhány állomásnak más időszakból (1951-70 ill. 1961-90) származó adatait is felhasználtuk. A csapadékeloszlás legfőbb jellegzetességei a következők. Jelentős a tengerszint fölötti magasságtól való függés (4. ábra). Emellett nyugatról kelet felé a tengerszint fölötti magasságtól függetlenül is csökken az évi csapadékösszeg. Ez a tengerektől mért távolság növekedésével magyarázható. A sokévi csapadékösszeg átlagértékeinek területi eloszlását az 1. ábrán mutatjuk be. A csapadék évi menetében - főleg a vízgyűjtő ausztriai részén - igen markánsan mutatkozik meg a nyári (júniusi, vagy júliusi) maximum. Az év legkisebb csapadékú hónapja a január, vagy a február. Mediterrán hatás csak a vízgyűjtő déli részén, ill. a Rába magyarországi szakaszán jelentkezik, novemberi másodmaximumot idézve elö, de ez jelentősen elmarad a nyári maximumtól. Az éves amplitúdó a hegyes vidékeken a 120 mm-t is eléri, a ma-