Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)
4. füzet - Ambrózy Pál: A Felső-Rába vízgyűjtőjének éghajlati jellegzetességei
A Felső-Rába vízgyűjtőjének éghajlati jellegzetességei 509 gyarországi területeken 60-80 mm. Ez utóbbi értékek Magyarország alföldi területeinek amplitúdójához (40-50 mm) képest még mindig nagyok. A markáns évi menet következménye, hogy a magyarországi vízgyüjtörészen az évi csapadék 60-64%-a, Burgenlandban 64—69%-a, Stájerországban 65-69%-a, a nyári félévben (áprilistól-szeptemberig) esik le. A százalékos eloszlás ilyen területi alakulása —a nyugattól keletre kimutatható jelentős csökkenés mellett-éppen ellentétes a kontinensekre jellemző csapadékeloszlással (a kontinens belseje felé nő a nyári csapadék részaránya). Oka a domborzati eloszlásban keresendő: a hegyek környezetében jóval intenzívebbek a nyári záporok, zivatarok, mint a síkvidékeken. 5.2. A havi és évi csapadékösszegek szélsőértékei Gyakorlatilag bárhol és bármelyik hónapban előfordulhat 100 mm-t meghaladó csapadék, sőt május és szeptember között akár 200 mm fölötti is. Nyugatról kelet felé haladva csak az éves csapadékösszegek maximumában lehet csökkenést észrevenni, a havi értékekben nem. A minimális havi összegek a téli félévben (okt-már.) bárhol 0 mm közeliek lehetnek. A nyári félévben azonban nyugatról kelet felé haladva határozott csökkenés tapasztalható. Míg a vízgyűjtő nyugati felében a nyári hónapok mindegyikében lehet számítani legalább 20-40 mm csapadékra, a magyarországi szakaszon 10 mm körül vannak a minimális értékek. A három nyári hónap együttes csapadékának 90 év alatt előfordult minimális értéke a vízgyűjtő nyugati felében 160 mm volt, ugyanakkor a Szombathelyen mért minimum 93 mm. A vízgyűjtő nyugati felében gyakorlatilag nem kell számolni olyan aszályos időszakokkal, mint amilyenek a magyarországi részen 5-10 évenként előfordulnak. Az éves csapadékösszegek szélsőértékeivel kapcsolatban az állapítható meg, hogy az abszolút maximum mindenütt nagyjából kétszerese a legalacsonyabb értéknek (900-1300, ill. 400-600 mm). A csapadék sokévi átlaga a szélsőértékek által átfogott intervallum felezöértékénél mindenütt valamivel kisebb. 5.3. A csapadékos napok száma A csapadékos napok (csapadék > 0,1 mm) évi száma a vízgyűjtőben viszonylag szúk határok között ingadozik (126-164 nap), eloszlása csaknem véletlenszerű. így az éves csapadékösszeg területi különbségeiből itt semmi sem tükröződik. Ha azonban magasabb küszöbértékekhez tartozó napok számát nézzük, a különbségek egyre nagyobbak lesznek. Ha a vízgyűjtő legkisebb évi csapadékösszegét felmutató Szombathely csapadékos napjait minden küszöbértékénél egységnek tekintjük, a többi állomásnak majdnem minden értéke ehhez viszonyítva egynél nagyobb. Az 5. ábrán néhány állomásra bemutatjuk e viszonyszám változását. Az 5. ábra alapján három következtetés vonható le:
