Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)
3. füzet - Dombay Gábor: Korrózió az ivóvízelosztó hálózatban
Korrózió az ivóvizeiosztó hálózatban 343 Oxigéntartalmú ivóvíz Porózus korróziós formáció -5 2. ábra. A korróziós lyuk és formáció kialakulása (Obrecht—Pourbaix 1967) Fig. 2. Development of corrosive hole and formation Bild 2. Entstehung eines Korrosionsloches (nach Obrecht-Pourbaix 1967) az utóbbi években. A vízminöségromlás elsősorban mikrobiológiai tevékenység következménye, s ebben a korróziós formációk szerepe nem elhanyagolható. A korróziós formációk ideális életteret biztosítanak a mikroorganizmusok számára. Az esetek többségében nagy mennyiségben tartalmaznak heterotróf baktériumokat, nitrát- és szulfátredukáló, valamint nitrát-, ammónia és kénoxidáló baktériumokat (Tuovinen et al. 1980). A vízminőségi kihatások mellett jelentős lehet a szulfátredukáló baktériumok biológiai korróziós hatása. A rozsdamentes acél korrózióval szembeni ellenállását a felületén kialakuló krómoxidbevonat biztosítja. A bevonat néhány A vastag, oxigénnel érintkezve rögtön kialakul. Amennyiben a bevonat megsérül és a vízben oxigénhiányos állapot van jelen, a korrózió megindulhat. Az oldott oxigén vasanyagú csövek esetén korróziót elősegítő hatású, rozsdamentes acél szelvényeknél jelenléte éppen hogy kívánatos (Tuthill 1994). A korróziós panaszok legtöbbjét a rozsdaszínü ivóvíz megjelenése jelenti. A víz elszíneződését elsősorban a vas(III) hidroxid-pelyhek okozzák. Azon vas(II)ionok, melyek átjutnak a védőbevonaton, anélkül, hogy ott kicsapódnának (pl. aktív klór hatására, szintén megfestik a vizet. A bevonatban akkumulálódott vas(lII)-csapadékok az áramlási sebesség nagyságának, vagy irányának megváltozása hatására kimosódhatnak a bevonatból, vagyis nem-permanens hidraulikai viszonyok elősegíthetik a víz elszíneződését. A korrózió mértéke és a vasvegyületek kioldódása nem feltétlenül korrelál egymással (Singley et al. 1985). Feltételezhető, hogy a vasvegyületek csőfalról a víztérbe történő transzportja a csöfelület környezetében található vastöménységtöl függ (Kuch 1984). Ha egy adott korróziós termék töménysége eléri az oldhatósági határt, akkor az kiválhat a csőfalon.