Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)

3. füzet - Szlávik L.-Buzás Zs.-Illés L.-Tarnóy A.: A Tisza-völgyi nemzetközi vízgazdálkodási együttműködés

324 Szlávik L.—Búzás Zs.—Illés L.—Tarnóy A. A társadalmi-gazdasági változások nyomán a vízügy helyzete a Tisza-völgyi országokban lényegesen megváltozott. Ezekben az országokban a központosított irányítás gyengült, megnőtt az önkormányzatok és az egyének tulajdonosi szerepe. A központi irányítás gyengülése és a gazdasági visszaesés miatt elmaradt fejlesztések okán az érintett országokban megnőtt a vizek kártételének és károsodásának veszélye. A vizek hasznosításának igénye ugyan csökkent és az ezredfordulóig dinamikus növekedés nem várható, de az ezen a téren megvalósítandó feladatok így is jelentősek. Az éghajlatváltozásra vonatkozó tudományos becslések a hasznosítható vízkészletek csökkenését jelzik előre. Ezt megelőzendő kellő időben kell megkezdeni az új vízkészlet-gazdálkodásipolitikák kialakítását. Fontos feladat a vízgazdálkodás biztonságának helyreállítása és megőrzése a vízkészletek minősége szempontjából is. A megváltozott körülmények tehát indokolttá teszik egy összehangolt, közös vízgyűjtőfejlesztési, tervezési tevékenység kialakítását. Javasolható tehát, hogy a Tisza vízgyűjtőjére - a tervezett együttműködés keretében — az érintett országok egyeztessék és összehangoltan alakítsák ki vízgazdálkodási politikájukat és válasszák meg annak megvalósítási stratégiáját. Ennek során a fenntartható fejlődés/fejlesztés követelményeinek legjobban megfelelő, költség-haszon szempontjából is elfogadható vízgazdálkodási stratégiát kell kiválasztani. Ez viszont csak úgy érhető el, ha a vízgazdálkodási politikát és stratégiát más ágazatok politikájával és a nemzetközi politikákkal és stratégiákkal is összehangolják. A különböző országokat közös politika kialakítására késztetheti a közösen használt vízgyűjtő és vízkészlet, de a vízgyűjtőtől független gazdasági érdek is. Az Európai Unió jogi és szabályozási rendszerének fejlődése megfelelő elvi alapot szolgáltat az együttműködés számára, különösen a három (hazánkon kívül Szlovákia és Románia), az Európai Unióval társulási megállapodást kötött ország viszonylatában. A csatlakozás feltételeként fogalmazzák meg ezek a megállapodások, hogy megvalósuljon a politika, a jogalkotás, többek között az EU környezetvédelmi szabványok fokozatos közelítése és a teljes Közép-Kelet-Európa részvétele az Európai Környezetvédelmi Ügynökség által kifejlesztett európai környezetvédelmi monitoring és hálózati rendszerben. Az együttműködés prioritásai között szerepel a jogszabályok közelítése, a vízgazdálkodási igazgatás fejlesztése, valamint a műszaki vízügyi szabályozás eszközeinek harmonizálása. A téma része lehet a „szennyező fizet elv" érvényre juttatási módjának elősegítése. Az Európai Unióhoz való csatlakozás egyik fontos vízgazdálkodási eleme, alapstratégiája lehet az integrált vízgyűjtő fejlesztés a nemzetközi vízgyűjtőn. Erre kiváló terepként kínálkozik a Tisza vízgyűjtője. A téma az első időszakban főleg a szabályozásra, igazgatásfejlesztésre és az integrált vízgyűjtő tervezésre koncentrálhat; a fejlesztés beruházási-üzemeltetési fázisainak gazdasági feltételei ma kedvezőtlenek. A vízgyüjtőfejlesztés tervezése az OECD szakértő csoportja szerint a következő gazdasági tervezési szintekre bontható: — makro-gazdasági tervezés; — szektor-tervezés;