Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)

3. füzet - Szlávik L.-Buzás Zs.-Illés L.-Tarnóy A.: A Tisza-völgyi nemzetközi vízgazdálkodási együttműködés

A Tisza-völgyi nemzetközi vízgazdálkodási együttműködés 325 — regionális tervezés; — vízgyűjtő tervezés. Egy olyan méretű vízgyűjtőn, mint a teljes Tisza-vizgyüjtö, a regionális tervezés és a vízgyűjtő tervezés több tekintetben átfedi egymást (regionális vízgazdálkodási terv). Több nyugat-európai ország gyakorlatában a regionális vízgazdálkodási terv elsődlegesen nem a vízügy számára készül, ez pedig alapvetően meghatározza céljait és módszereit. A fenti szempontokat és megfontolásokat a javasolt Tisza-wö\gy\ nemzetközi együttműködésben kiindulási alapként kell kezelni. A vízgyüjtöfejlesztés nemzetközi együttműködés keretében történő tervezése területén a 7í.9ZŰ-völgyi országok rendelkeznek tapasztalatokkal, amelyeket az 1970-es években az AMCS-ben folytatott Tisza-völgyi kerettervezési munka kapcsán szereztek. Ezekre építve, de ezeken lényegesen túllépve kell az együttműködés e területének kialakításához hozzákezdeni. Amagyar módszertani szakmai javaslatok előterjesztését jól megalapozzák azok a vizsgálatok, amelyeket az elmúlt években hazánkban a regionális vízgazdálkodási tervezés és állapotértékelés tárgyában végeztek. A Tisza-völgyi nemzetközi vízgazdálkodási együttműködés egyik súlyponti területe az integrált vízgyűjtőfejlesztés legyen. E témakörön belül kezeljük a vízkészlet-gazdálkodás kérdéseit és a vízigények kielégítésének teljes feladatrendszerét. 5.4.2. Érdekeltség az együttműködésben; elérhető eredmény, illetve az elmaradás következményei Magyarország érdekeltsége az integrált vízgyüjtőfejlesztésben abból fakad, hogy a Tisza-völgy középpontjában helyezkedik el és fekvéséből, vízföldrajzi viszonyaiból eredően igazodnia kell úgy az alul, mint a felül fekvő országok vízgazdálkodási elképzeléseihez. A téma szoros összefüggésben van a vízgazdálkodási politika és szabályozási rendszer fejlesztésével, az EU jogi- és szabályozási rendszeréhez való közelítéssel, melyhez Magyarországnak nyilvánvaló érdeke fűződik. A hazai szabályozási rendszer korszerűsítését tehát mindenképpen napirendre keli tűzni és érdekünk, hogy a szomszédos országokkal olyan megállapodásokat kössünk, melyek nincsenek a kialakítandó rendszerrel ellentmondásban. A vízgyűjtőn felül fekvő országok — helyzetükből adódóan — Magyarországnál (és Jugoszláviánál) kevésbé érdekeltek a nemzetközileg összehangolt vízgyüjtőfejlesztésben, hiszen a nemzetközileg osztott vízfolyások határszelvényeire vonatkozóan kizárólag saját adataikra támaszkodva is gondozhatják a témát. Ennek ellenére úgy gondoljuk, hogy vannak olyan vízgazdálkodási problémáik (pl. más folyókon ök vannak alvízi helyzetben), és az Európai Unióhoz való csatlakozási megállapodásaikból, illetve szándékaikból adódó kötelezettségeik, melyek feltehetőleg nemzetközi együttműködésre késztetik őket ebben a témakörben (is). 5.4.3. Az együttműködés alapvető formái és módja A vízgyüjtöfejlesztés összehangolt tervezése az együttműködő partnerek konkrét együttdolgozását igényli. Ez csak olyan állandó munkacsoportok létrehozásával biz-