Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)

3. füzet - Szlávik L.-Buzás Zs.-Illés L.-Tarnóy A.: A Tisza-völgyi nemzetközi vízgazdálkodási együttműködés

316 Szlávik L.—Búzás Zs.—Illés L.—Tarnóy A. - az együttműködő vízminőségi laboratóriumok analitikai minőségbiztosítására interkalibrációs program szervezése; - a megfigyelőrendszerek fejlesztési terveinek összehangolása, azonos szempontok szerinti fejlesztések; —• az együttműködő partnereket összekötő gyors és megbízható adatátviteli csatornák kiépítése és alkalmazásba vétele; - azonnali riasztás és tájékoztatás feltételeinek megteremtése árvizek és vízszennyezési katasztrófák bekövetkezésének esetére; - az adatok gyors feldolgozása érdekében együttműködés a számítástechnikai fejlesztések megvalósításában; - távérzékelési alkalmazások fejlesztése, elsősorban a meteorológiai csapadékradar hatékonyabb alkalmazása útján; - automatikus vízminőségmérési módszerek fejlesztése. A vízgazdálkodási adat- és információcsere területén az alábbi többoldalú együttműködési témákra látunk lehetőséget: - a felszíni vizeken észlelt vízrajzi adatok meghatározott részére a naponkénti operatív csere összehangolt megvalósítása; - ajánlások kidolgozása a kétoldalú egyezményeken alapuló operatív adat- és információcsere tartalmára, gyakoriságára, megoldási módjaira; - szélsőséges vízjárási és vízminőségi helyzetek előrejelzésének összehangolása, előrejelzések kölcsönös átadása, közös módszertani fejlesztések megvalósítása; - természetes felszíni és felszín alatti vízkészletek Tisza-völgyi szintű változásainak követése érdekében hidrológiai idősorok és földtani adatok cseréje; - felszíni és felszín alatti vízkészlet-gazdálkodási mérleg adatainak cseréje (vízkivételek, vízvisszavezetések, tározási és vízátvezetési adatok); - adatgyűjtemények, monográfiák cseréje, közös készítése és közreadása; - országhatárokkal osztott felszín alatti vízbázisok állapot- és igénybevételi adatainak cseréje, közös vízföldtani és szennyezőanyag-transzport modellezés megvalósítása; - vízfolyások vízminőségi állapotát jellemző adatok cseréje; - felszíni és felszín alatti vizeket veszélyeztető szennyezőforrás kataszterek kölcsönös szolgáltatása; - kölcsönös tájékoztatás a nemzetközi vízgyűjtők vízgazdálkodás-fejlesztési terveiről, vízminőség-védelmi beruházásairól; - vízrajzi, vízgazdálkodási mérési, adatfeldolgozási és értékelési módszerek összehangolása. Az egyéb információk közül célszerű előirányozni a vízgazdálkodással összefüggő jogi- és gazdasági szabályozókra, a vízgazdálkodási engedélyezési eljárásokra, a környezetvédelmi szabályokra és korlátokra, az alkalmazott legjobb rendelkezésre álló technológiákra és gyakorlatokra, valamint a kiadott vízjogi engedélyekre, azok módosítására vonatkozó információk cseréjét. 5.1.5. Kapcsolódások más témákhoz, nemzetközi programokhoz, ajánlásokhoz Az információcsere többoldalú, összehangolt fejlesztésének adottak a korszerű, aktuális nemzetközi jogi keretei. AHelsinki Konvenció ( VI. táblázat) részletesen érinti