Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)
3. füzet - Szlávik L.-Buzás Zs.-Illés L.-Tarnóy A.: A Tisza-völgyi nemzetközi vízgazdálkodási együttműködés
A Tisza-völgyi nemzetközi vízgazdálkodási együttműködés 317 a közös érdekeltségű vízgyűjtőkön folytatandó közös mérés, észlelés és értékelés (11. cikk) és a parti felek közötti információcsere (13. cikk), valamint a jelző és riasztó rendszerek (14. cikk) kérdéskörét, a Szófiai Konvenció 9. cikke (monitoring-programok) és 12. cikke (információcsere) már konkrét kötelezettségvállalást tartalmaz az információcsere megvalósítására. A megfigyelőrendszer összehangolása, valamint az adat- és információcsere szoros összefüggésben van az együttműködésre javasolt valamennyi további témával. A Tisza-völgy vízgazdálkodási célú információrendszerének fejlesztését a meteorológiai adatgyűjtés tekintetében össze kell hangolni a meteorológiai információrendszerrel, illetve a vízminőségi adatok vonatkozásában a környezetvédelmi és természetvédelmi információrendszerek tervezett fejlesztésével. Megemlíthető továbbá az ENSZ EGB Környezetpolitikai Bizottsága alá tartozó Vízügyi Problémák Munkacsoport keretében működő monitoring munkacsoport tevékenysége is, amely elkészült a felszíni vizekre vonatkozó ajánlásaival és hasonló munka kezdődik a felszín alatti vizekkel kapcsolatban is. A Duna-medence Környezetvédelmi Programja keretében 1996-ban beindul a Duna mellékvízfolyásaira, így a Tiszára és fontosabb mellékvizeire is kiterjedő összehangolt rendszeres vízminőségi megfigyelés, továbbá üzembe lép a Dunai Vízminőségi Riasztórendszer, amely a rendkívüli szennyezésekről továbbít információt az érintett alvízi országnak. 5.2. Vízkár-elhárítás 5.2.1. Az együttműködési téma helyzete, indokoltsága A Tisza-völgyben, a többoldalú nemzetközi vízügyi együttműködés keretében a vízkár-elhárítás területén árvízvédelmi és vízminőségi kárelhárítási feladatok egyaránt megfogalmazhatók. A két rész-téma együttes kezelését az alkalmazott operatív eszközök és jelentős mértékben azonos szervezeti megoldások indokolják. 5.2.2. Érdekeltség az együttműködésben; elérhető eredmény, illetve az elmaradás következményei A nagy Tisza-völgyi árvizek (legutóbb az 1970. évi), valamint a mellékfolyókon lezajlott árvízi események bizonyították, hogy a vízgyűjtő terület természetföldrajzi értelemben, az időjárási és vízjárási viszonyokat tekintve összefüggő, egységes rendszert alkot. Magyarországnak, mint alvízi országnak az árvízvédelmi együttműködésben fennálló érdekeltsége, az ezzel elérhető eredmény, illetve elmaradásának következményei — alvízi helyzeténél fogva — egyértelműek, részletes indoklást nem igényelnek. A hegyvidéki vízgyűjtőn folyó gazdasági tevékenység lefolyás-módosító hatása, a tározók üzemeltetése, a folyók felső szakaszán lévő müvek állapota, kezelése, karbantartása - rendre a magyarországi árvízvédelem feladatait meghatározó körülményeknek tekinthetők. A felvízi országok érdekeltsége nem ilyen egyértelmű, miután csak lokálisan, a határ menti térségekben — és ott is főként csak kétoldalú relációkban - jelenik meg