Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)

3. füzet - Szlávik L.-Buzás Zs.-Illés L.-Tarnóy A.: A Tisza-völgyi nemzetközi vízgazdálkodási együttműködés

A Tisza-völgyi nemzetközi vízgazdálkodási együttműködés 315 azokra, amelyek megvalósulása és működése hatást gyakorol a vízfolyások, valamint felszín alatti vizek vízjárására és vízkészleteire, mind mennyiségi, mind minőségi vonatkozásban. A külföldi adatok és információk nem, vagy csak részben helyettesíthetők. Ez a helyettesítés elsősorban távérzékelési módszerek alkalmazása útján, műholdak adataival, meteorológiai radar alkalmazásával történhet, amelyek terén hazánkban az elmúlt években lényeges fejlesztési lépések történtek. Ugyanakkor azonban ezek a módszerek és eszközök önmagukban nem elegendőek a vízgazdálkodási helyzetelemzéshez vagy az árvízi riasztáshoz. Szomszédaink - ha eltérő módon és mértékben is - mindannyian érdekeltek a megfigyelőrendszerek összehangolásában, valamint az adat- és információcsere területén folytatandó többoldalú együttműködésben. 5.1.3. Az együttműködés alapvető formái és módja A megfigyelőrendszerek, valamint az adat- és információcsere összehangolása és lebonyolítása folyamatos operatív együttműködést igényel, ezért az együttműködés szervezése állandó egyeztető és koordináló fórum életrehívását és működtetését teszi szükségessé. Az ilyen fórumnak (pl. munkabizottságnak, szakértői csoportnak) olyan jogosítványokat kell adni, amelyek révén biztosítható, hogy az összehangolt közös célok, az együttműködő partnereknél teljes körűen megvalósuljanak. A munkabizottság alapvető feladata a megfelelő részprogramok kidolgozása, egyes altémákban előirányozható közös célok meghatározása, a feladatok végrehajtásának országonkénti szervezése, felügyelete. Mivel az információbázis fejlesztése az együttműködés más területeire is jelentős hatással van, fontos a megfelelő koordináció biztosítása. Az együttműködés kereteként előirányozható olyan többoldalú adat- és információcsere megállapodás kidolgozása és megkötése, melyben a felek kötelezettséget vállalnak meghatározott tartalmú és gyakoriságú kölcsönös adatszolgáltatásra, különös tekintettel a vízkészletek minőségének folyamatos mérésére és a tájékoztatás rendjére vonatkozó 77/795 EEC irányelvre, a tennészetes ivóvízkészletek minőségi ellenőrzésének módjára és az alkalmazott analitikai módszerekre vonatkozó 79/869 EEC irányelvre és az EU Ökológiai irányelv tervezetére, valamint az ENSZ EGB keretében, a Helsinki Konvenció szervezetében létrehozott munkacsoport által a határvizek monitoring és értékelés témában kidolgozott irányelvekre. 5.1.4. Az együttműködés javasolt szakmai tartalma Az együttműködés keretében két fő területre célszerű koncentrálni: a mérő- és megfigyelőrendszerek összehangolt fejlesztésére, valamint a vízgazdálkodási adat- és információcserére. A mérő- és megfigyelőrendszerek összehangolt fejlesztése keretében a következő többoldalú együttműködési feladatokat célszerű előirányozni: - kölcsönös tájékoztatás a nemzeti megfigyelőrendszerek állomáshálózatáról, műszerezettségéről, működési rendjéről, a vízminőségi mintavételi helyekről, az alkalmazott analitikai módszerekről, a vízminőség-vizsgáló laboratóriumok akkreditálásáról stb.;