Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)

3. füzet - Szlávik L.-Buzás Zs.-Illés L.-Tarnóy A.: A Tisza-völgyi nemzetközi vízgazdálkodási együttműködés

310 Szlávik L.—Búzás Zs.—Illés L.—Tarnóy A. összehangolt módszertan szerint összeállított nemzeti vízmérlegeket is készítenek majd a részes országok, el kell majd készíteni a Duna-medence általános vízmérlegét is. Külön rendelkezés gondoskodik a figyelmeztető- és riasztórendszerek (árvíz,jég, balesetszerü vízszennyezések) megfelelő kialakításáról és láncolatba szervezéséről. A Konvenció konzultációkat ír elő és egy éves moratóriumot hirdet az országok minden olyan jelentős beruházására, munkálatára, melyek nemkívánatos módon befolyásolhatják a vizek járását, minőségi állapotát, a vízi és a vízparti ökorendszerek létfeltételeit. Az esetleges vitás kérdések rendezésére a Konvenció két lehetőséget irányoz elő: a választott bíróságot, illetve a Nemzetközi Bíróságot. Részletesen rendelkezik az egyezmény a közvélemény tájékoztatásáról. A szerződő felek vállalják, hogy méltányos térítés ellenében megadják a kért információkat, akár érdeklődő magánszemélyeknek is. Ehhez természetesen ki kell alakítani a megfelelő adatbankokat és szolgáltatásaikat. A Szófiai Konvencióban foglaltak megvalósítása egy új Nemzetközi Bizottság feladata lesz és ezzel — a Rajnán már bevált gyakorlatnak megfelelően — a Dunán is impulzust kap az együttműködés sokrétűségét tükröző, tagoltabb intézményrendszer kialakulása. A Szófiai Konvenció hatálybalépéséig annak bécsi titkársága, illetve Nemzetközi Bizottsága ideiglenes jelleggel működik. A Nemzetközi Bizottság statútuma szerint 5—5 föt delegálnak a részes országok a bizottságba, melyben mindegyik fél egy szavazattal bír. A költségeket a szerződő felek egyenlően viselik, míg az EU az összes költség 2,5%-át fedezi. Tekintve, hogy az Európai Uniónak belátható időn belül több tagországa is benne lesz a Nemzetközi Bizottságban, érzékelhető, hogy befolyása növekszik a Duna-medencére. Az EU mint a Duna-medence környezeti program fo koordinátora eddig is komolyan támogatta a dunai országok vízvédelmi együttműködését. A Szófiai Konvenció aláírásával napirendre kerül a meglévő két- vagy többoldalú megállapodások összhangba hozatala e regionális megállapodással. Mód nyílik szükség szerinti kiegészítő egyezmények megkötésére is, a Konvenció jól alkalmazható keretként szolgál majd az ilyen kérdések rendezéséhez. A Szófiai Konvenció rendelkezik a Bukaresti Nyilatkozatjogutódlásáról is, átveszi az ott megfogalmazott feladatokat és kötelezettségeket. A Szójiai Konvenció mellékletei között kiemelkedő jelentőségű a létrehozandó új Nemzetközi Bizottság alapszabálya. 4.2.3. A kezdeményezés szervezeti keretei A Duna-medence környezetvédelmi program és a Szófiai Konvenció megfelelő alap a Tisza-völgyi többoldalú vízgazdálkodási együttműködés nemzetközi támogatásának elnyeréséhez. A fogadókészség a tiszai együttműködési program iránt akkor várható, ha az erre vonatkozó javaslatot nem egy, hanem több érintett ország közösen terjeszti elő. A javaslat pénzügyi-technikai támogatásra akkor számíthat, ha az elvi, szakmai anyag a kívánalmaknak megfelelően kidolgozott munkatervvel egészül ki. Az együttműködési keretek kialakítása a hazai finanszírozás és a nemzetközi források mobilizálása érdekében egyaránt fontos. Ajavaslat szakmai tartalmánál figyelembe kell venni, hogy az említett programok és intézkedési tervek már jelenleg is nagyszámú, pénzügyileg nehezen kezelhető témát tartalmaznak, ezért azoktól jelentősen eltérő új javaslatok elfogadásának az esélye kisebb. Az is lényeges, hogy az említett hivatkozási dokumentumokban és tervekben kiemelt témák közül legyenek olyanok is, amelyek megfelelő visszhangot kapnak a tiszai kezdeményezésben.