Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)

3. füzet - Szlávik L.-Buzás Zs.-Illés L.-Tarnóy A.: A Tisza-völgyi nemzetközi vízgazdálkodási együttműködés

A Tisza-völgyi nemzetközi vízgazdálkodási együttműködés 311 5. A Tisza-völgyi többoldalú vízgazdálkodási együttműködés javasolt szakmai tartalma A 7bza-völgyi többoldalú vízgazdálkodási együttműködés javasolt szakmai témacsoportjai: — Mérő- és megfigyelőrendszerek összehangolása, adat- és információcsere. — Vízkár-elhárítás. — A vízi és vízparti környezet védelme. — A vizgyüjtöfejlesztés összehangolása. A témák természetesen szorosan összefüggnek, a fenti elkülönítést a jobb irányíthatóság, valamint az egyes témák speciális műszaki-technikai eszközigénye indokolja. Az együttműködés szakmai témacsoportjai gondozásának közös elemei: Az indítékok A nemzetközi vízügyi együttműködés szükségességét a Tisza vízgyűjtőjén egyrészről hazánk természetföldrajzi helyzetéből és a vízgyűjtő országhatárokkal osztott voltából adódó különféle nemzetgazdasági jellegű érdekhelyzetek, másrészről a fenntartható fejlődés/fejlesztés szempontjai szerinti vízgazdálkodás követelményei és a környezetvédelem felértékelődése indokolják. A felmerülő vízgazdálkodási feladatok döntö többsége hazai eszközökkel egyelőre kezelhető, de a készletek véges volta - az éghajlatváltozás prognosztizált negatív hatásával súlyosbítva—a jövőben a vízgyűjtőn egyre jobban felértékeli a megfelelő nemzetközi együttműködést. Az együttműködés kiemelten kezelt szakmai témacsoportjain belül javasolt feladatok elsősorban azokat az elemeket tartalmazzák, amelyekben leginkább szükséges a nemzetközi kapcsolatok és a kooperáció fejlesztése és javítása. Ezek a feladatok elsősorban a határokon át jelentkező hatások számbavételére, megismerésére és korlátozására irányulnak, illetve azon témákra, melyek gondozása a megfelelő információs bázis és módszertani egységesség hiányában túl sok feltételezésre épülne. A vízgazdálkodás fejlesztését —a rövid és hosszú távú igényeket egyaránt figyelembe véve - összehangoltan, a fenntartható fejlődés/fejlesztés irányelvének megfelelő környezeti, gazdasági és társadalmi szempontok figyelembevételével kell végrehajtani. A tervezés során figyelembe kell venni az összes vízhasználó igényét, valamint a vizek kártételei ellen való védekezéssel és a károk csökkentésével kapcsolatos követelményeket is. A vízkészletekkel való gazdálkodásnál nem a közigazgatási határokat, hanem a természetes vízrendszerek határait célszerű alapnak tekinteni. A nemzetközi vízgyűjtő-fejlesztéshez tehát olyan eszközökre és intézményekre van szükség, amelyek az okok és a hatások szempontjából a vízgyűjtő szintjén biztosítják a hatékony kapcsolatot az érintett országok között. A tervezéshez és a végrehajtáshoz ez meghatározott információ bázist igényel, melynek hiányában a javasolt 7Isza-völgyi többoldalú nemzetközi vízügyi együttműködés egészének szakmai alapja megkérdőjelezhető. Az információszükséglet köre a vízgyűjtőn lefelé haladva növekszik, s így mind több országot érint. Emellett az együttműködés e területére is a felvízi-alvizi érdekhelyzet jellemző. Az adat- és információcsere, a megfelelő információ bázis kialakítása tehát elengedhetetlen feltétele a megfelelő hatékonyságú, eredményes együttműködésnek, az eredmények értékelhetőségének. Hiányában a vízügyi politika és a vízgazdálkodás-fejlesztés tervezése szükségszerűen csak feltételezésekre és ellenőrizhetetlen elméleti megfontolásokra támaszkodhat. Ez pedig megnehezíti a döntéseket, túl-, vagy alulméretezéshez vezethet, a biztonságot és a szolgáltatási színvonalat veszélyeztető helyzetet eredményezhet.