Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)

3. füzet - Szlávik L.-Buzás Zs.-Illés L.-Tarnóy A.: A Tisza-völgyi nemzetközi vízgazdálkodási együttműködés

292 Szlávik L.—Búzás Zs.—Illés L.—Tarnóy A. mértékadó nyári időszak lefolyása az országos értéknek pedig csupán 9%-a. Ugyanakkor az ország felszíni vízszükségletének 40%-a ezen a területen jelentkezik, és az is döntően a nyári hónapokban. A vízkészlet időbeni eloszlása is kedvezőtlen - a mértékadó augusztusi hónapban az évi lefolyás mindössze 5,3%-ával lehet számolni 0Csermák 1992). Különösen kritikus vízkészlet-gazdálkodási helyzetek alakultak ki az elmúlt évtizedben, amikor sorozatban fordultak elő aszályos időszakok, amelyek föleg az Alföldet sújtották (Pálfai 1993). Az egész országot, de különösen az Alföldet sújtó száraz időjárási időszak 1983 óta tart (3. ábra). Különösen száraznak, aszályosnak tekinthetők az 1990., 1992. és 1993. évek. Az aszályossági index (amely a csapadékosságot és a hőmérsékleti-, valamint a talajvízviszonyokat együttesen veszi figyelembe) országos értékei, sorozatban a következők voltak: 1990 - 8,8, 1992 - 9,9, 1993 - 9,0. Ilyen mértékű és súlyosságú aszályok 2050 évenként egyszer fordulnak elő. Rendkívüli eseménynek tekinthetők az alábbiak: — közvetlenül egymás után fordult elő két olyan erős aszály, mint az 1992. és az 1993. évi; — példa nélküli az a sorozat, hogy négy éven belül, 1990-93 között három olyan szélsőségesen aszályos év legyen mint 1990, 1992 és 1993; PAI [X/mra] ÉVSZÁM 3. ábra Az aszályossági index országos átlagának adatsora (Pálfai nyomán) Figure 3. Time series of the national average drought index (after Pálfai) Bild 3. Zeitreihe des Landes-Mittelwertes der Dürrekennzahl (nach Pálfai) Рис 3. Ряд средних по стране величин индекса засушливости (по Палфаи)