Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)

3. füzet - Szlávik L.-Buzás Zs.-Illés L.-Tarnóy A.: A Tisza-völgyi nemzetközi vízgazdálkodási együttműködés

A Tisza-völgyi nemzetközi vízgazdálkodási együttműködés 291 III. táblázat Az árhullámok csúcsának átlagos levonulási ideje az országhatárig Folyó Levonulási idő, h Folyó Levonulási idő, h Felső-Tisza 20-30 Hernád 20-30 Túr 20-30 Sajó 20-30 Szamos 35-45 Sebes-Körös 24-30 Kraszna 20-30 Fekete-Körös 20-24 Bodrog 48-72 Fehér-Körös 36-48 Berettyó 36-48 Maros 70-80 elmúlt 30 évben a maximális árvízszintek az országhatár közeli négy vízmércén 1,11— 1,72 m-rel emelkedtek. Az Alföld árvízvédelmi helyzete szempontjából kedvezőtlen az a körülmény is, hogy csökken a külföldi, hegyvidéki területek erdősültsége, amely szintén árvízszint növelő tényező. Egyes külföldi vízgyűjtőkön jelentős (10 millió m

3-nél nagyobb) térfogatú víztározók épültek, melyek hatást gyakorolhatnak a Tisza kisvízi vízjárásán kívül a nagyvizek levonulására is (II. táblázat), (Szlávik 1979, Várnainé 1984). Ezek a víztározók kedvezőtlen esetben növelhetik a levonuló árhullámok szintjét. (Például: 1989-ben a Sebes-Körösön minden eddiginél hevesebb árhullám vonult le, amely a telegdi tározó völgyzáró gátján támadt hiba következménye volt.) A 7"/.vza-völgyi nagy külföldi víztározókkal kapcsolatban árvízvédelmi szempontból az a legnagyobb probléma, hogy egyrészt üzemeltetési rendjüket nem tudjuk érdemben befolyásolni, s emellett nem mindig rendelkezünk elegendő információval arról, hogy árvízi helyzetben azok milyen módon működnek, hogyan befolyásolják a levonuló árhullám jellemzőit. A sikeres 77sza-völgyi hazai árvízvédekezés egyik lényeges feltétele, a megfelelő hidrológiai és hidrometeorológiai adatok és információk időbeni biztosítása. Az adatok és információk gyors áramlása különösen azon térségek árvízvédelme szempontjából jelentős, melyek az országhatárhoz közel találhatók. Az árhullámok csúcsának átlagos levonulási idejét az országhatárig a III. táblázat mutatja be. A Tisza-völgyi árvízi adat- és információcsere tartalma, gyakorisága és g\>orsasága elmarad a szakmailag igényelttől. Az adatok áramlási útvonala bonyolult, nincsenek kiépítve a határ menti térségek adatgyűjtő és kiértékelő központjai között a közvetlen beszédés adatátviteli csatornák. Az adatok és infonnációk hiányát hazai megoldásokkal, pl. meteorológiai csapadékradar adatainak felhasználásával csak részben lehet pótolni. 2.2. A vízkészlet-gazdálkodás főbb problémái 2.2.1. Felszíni vizekkel való gazdálkodás Az Alföld az ország területének közel felét teszi ki, a rajta átfolyó évi átlagos vízkészlet viszont az országos mennyiségnek mindössze 21%-a (25 milliárd m

3/év); a