Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)

1. füzet - Nagy Illés:A tiszai véderők árvízi terhelést csökkentő hatása

A tiszai véderdők árvízi terhelést csökkentő hatása 19 A cserjéknek, bokorfüzeknek véderdőként való alkalmazását javasolja az a tapasztalat is, hogy a Tiszán gyakran előfordul, hogy a téli elöntésen 0,10-0,25 m vastagságú jégréteg keletkezik, amibe a fák belefagynak (Mikolás 1958). Apadáskor a jég alól kimegy a víz és a jégtömeg még a 2,5-2,5 m-es hálózatban telepített 0,10 m átmérőjű fát is letöri (12. ábra). A bokorfüzek sűrű ágai azonban a jeget megtartják és így nem károsodnak (13. ábra). Védekezéskor észlelt tapasztalat az is, hogy az árvízszint emelkedésével a víz a terepen levő törmeléket felemeli, amely a bokorfüzek ágaiban fennakad, Tisza menti nyelven „katrét" alkot, amely 0,10-0,20 m vastagságával olyan paplant képez a víz felületén, amely a hullámzás energiáját igen jól csillapítja. A bokorfüzek előnyeit figyelembe véve célszerű lenne az új telepítéseknél és felújításoknál földig ágas bokorfüzeket alkalmazni, amelyek 4—5 éves korukban vágáséretté válnak (14. ábra). A tapasztalatok szerint a bokorfüzek általában 4,0 m magasra nőnek. A Tiszán vannak olyan helyek, ahol ennél nagyobb vízmélységek is kialakulhatnak és árvízkor a bokorfüzek teljesen víz alá kerülnek. Kismintakííerlettel ( VITUKI1983) megvizsgáltuk, hogy teljes vízborítás esetén milyen a hullámzás csillapító hatása, ha a szélsebesség: V = 15 m/s, a meghajtási hossz: B\ - 10 000 m; a szél iránya a töltés tengelyére ß = 90°; az árvízvédelmi töltés rézsű hajlása g = 1:3; a vízmélység h = 2,0 m. 3,5 m. 5,5 m. 6,5 m és a bokorfűz magassága m = 3,5 m. A vizsgálat alapján megállapítható volt, hogy a 3,5 m magas cserjék koronaszintjét meghaladó vízállásnál a véderdő kb. 5,0 m-es vízmagasságig, tehát 1,5 m vízborításig érezteti hatását. Tovább emelve a vízborítást a mért értékek közelítenek a véderdő nélküli állapothoz. Véderdőnek a hullámzás csillapító hatásának számszerűsítése érdekében bevezették (Csongrádi 1972) a relatív sűrűségi tényezőt (K) amely a víz szintjét átütő fa elemek (törzs, ág, gally, vessző) átmérőjének összegét jelenti. ahol: к — а faelemek átmérőjének összege (m); F — az a vízszintes felület, amelyre к vonatkozik (m

2). A csillapítási együttható pedig: összefüggéssel számítható ahol: H}j—a hullám magassága a véderdő i. pontjában (m); HÍa ~ a véderdő előtti kezdeti hullám magassága (m). 5.3 A bokorfüzek hullámzás csillapítási tényezője K = 4 (m/m

2), г (1) (2)