Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)

1. füzet - Nagy Illés:A tiszai véderők árvízi terhelést csökkentő hatása

20 Nagy Illés A hullámcsillapítási tényező pedig a C

n = (0,84 - 0,0047 /Q

572

0 (3) összefüggéssel jellemezhető, ahol S- azonos sűrűségű véderdősáv szélessége (m). A 3 éves korú bokorfüzek relatív sűrűségi tényezője a magasság függvényében változik, éspedig 1 m-es magasságban: 0,362 m/m

2 2 m-es magasságban: 0,118 m/m

2 3 m-es magasságban: 0,091 m/m

2 A Tiszán szélsőséges esetben a véderdő nélküli csillapítandó hullám magassága 1,32 m (IV. táblázat). A hullám felfutás mértéke: 1,85 m (V. táblázat). További vizsgálódást igényel, hogy milyen mértékűre kell csillapítani az 1,32 m hullámot, hogy az a különböző anyagú és gyeptakarójú töltéseknél ne okozzon kárt. Ezek ismeretében a szükséges véderdő szélessége (S) a következő képlettel állapítható meg: 20 • log C

n S ~ In (0,840 - 0,007) • К (Ш) (4

) 5.4 A juzrözse mint energiahordozó Az 1973. évi olajárrobbanás ráterelte a figyelmet a szoláris energiára, illetve az azt hasznosító, jól sarjadzó, gyorsan növő növényzetre, amelyből biomassza nyerhető. Az új energiaforrások megteremtése érdekében 1974-ben megalakították a Nemzetközi Energia Ügynökséget (IEA). A FAO Európai Mezőgazdasági Energia Együttműködési Hálózata (CNRE) - amelyet 1981-ben hoztak létre a „Biomassza termelés energia célra" témában — együttműködést kezdeményezett országai között. Az Erdészeti Kutatóintézetek Nemzetközi Szövetsége (JUFRO) is foglalkozik a biomassza energetikai célú hasznosításával. E téren jelentős eredményeket értek el Svédországban és Finnországban. Az Amerikai Egyesült Államokban 1990-ben az energia mérleg 7%-át tette ki a bioenergia (Törőcsik 1985). Az 1978-ban a Finn Erdészeti Tudományos Intézet az energia célú fakitermeléssel kapcsolatos programot állított össze (Hakkila 1984). Ennek lényege, hogy nem ipari, hanem tüzelés célját szolgáló választékot állítanak elő, kihasználva a természetes sarjakkal történő felújítást (Huikari 1983). A Magyar Tudományos Akadémia is foglalkozott a biológiai eredetű anyagok hasznosításának távlati lehetőségeivel. ,A biomassza hasznosításának lehetőségei" című kiadvány (Láng 1983) szerint „Vizsgálni kell, hogy hazánk adottságai között milyen reális lehetőségek vannak a gyorsan növő sarjadzó fafajokból álló energia hasznosítására szolgáló ültetvények létesítésére, elsősorban a gyakorlatilag hasznosíthatatlan hullámtéri területeken." A Magyar Tudományos Akadémia 2000 körülire teszi azt az időpontot, amikor a gazdasági és műszaki feltételek megteremtődnek a biomassza energiacélú nagyobb hasznosítására. A fentieket figyelembe véve a füz-rőzsének, mint energiahordozónak a jelentősége növekedni fog, ezért célszerű lenne megvizsgálni az energia célú véderdő lehetőségét, annál is inkább, mert a földigágas bokorftizek