Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)

1. füzet - Nagy Illés:A tiszai véderők árvízi terhelést csökkentő hatása

18 Nagy Illés 5.2. A földigágas véderdő Régi, már 1880-óta visszatérő téma, hogy a botoló fejesfa üzemben kezelt védfüzesek helyett földigágas, bokor füzekből való véderdőt alakítsanak ki. Első javaslat még 1888-ban hangzott el ( Vadas 1888) és azt állapította meg, hogy „az időszakonként visszatérő botolásnál hatékonyabb a földig ágasan kialakított védfiizes. Koltai (1960) az Alföld fásítás során tiltakozott a botoló (vagy fejesfa) üzemnek nevezett fagyilkolási eljárás ellen. Ihrig (1963) a gátvédelemmel kapcsolatos tanulmányában írja: „lehetséges, a csonkoltfíizfák nevelését a minimumra szorítani és helyette — ahol a gát előterének magassága ezt lehetővé teszi —, a gát magasságáig fűzsövényt telepíteni és a felszabaduló területet haszonfával beültetni. " (8. ábra). Csongrádi (1970) mérései is bizonyították, hogy a cserje állomány hullámtörő hatása nagyobb, mint a botoló füzeké. Az Erdészeti és Faipari Egyetem értékelte a fűzfajták felhasználhatóságát partvédelmi célokra (Rácz-Tompa 1988). 14. ábra. Földigágas védfiizes 4—5 éves korban Fig. 14. 4—5 year old shelter willow trees, with branches forking off at groundlevel Bild 14. Ein 4—5 jähriges Weidenschutzgebüsch рис. 14. Защитный лес, состояшй из ветвистых до земли ив в возрасте в 4-5 лет