Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)
2. füzet - Szabó Mátyás: A Velencei-tó vízháztartása
182 Szabó Mátyás visszatartásával és a nyári időszakban, vagy a száraz években a víz pótlásának lehetőségével. Ezek után, ha megvizsgáljuk a vízgyűjtő lefolyási tényezőjének alakulását az elmúlt 35 évben (3. ábra), azt a meglepő és erőteljes tendenciát tapasztaljuk, hogy a lefolyási tényező csökkent az elmúlt évtizedek alatt. A csökkenés egy jól illeszkedő trenddel azonosítható, mely alapján 8% körüli értékről napjainkra 4% körüli értékre csökkent a lefolyás aránya. Ennek alapvető oka nyilvánvalóan az előbb tárgyalt tényezőkben és körülményekben rejlik és döntően ad magyarázatot arra nézve, hogy évek végén jelentkező száraz periódus miért okozott drasztikus vízszintcsökkenést. Továbbá arra is választ ad, hogy miért tudott nehezen regenerálódni a tó vízháztartása, hiszen átlagos csapadékviszonyok esetén is, viszonylag alacsony hozzáfolyást tudunk regisztrálni. 5. Tó vízháztartása A tó vízháztartásának évenkénti értékelése gyakorlatilag 1931-től lehetséges, hiszen azóta biztosított a tóval kapcsolatos vízrajzi észlelés idősora. A tó vízmérlegének képlete: P + R H + R H P = ET+ R +U H± AS melynek számszerű értékeit az V. táblázatban adjuk meg. A vízmérleg adataival kapcsolatban meg kell jegyezni: — a hozzáfolyás ( R H) 1971 után a tározók által, ill. a leeresztése által befolyásolt, — 1991 és 1995 között négy éven keresztül megszakításokkal történt vízpótlás (RHP) mesterséges úton, — a vízkivételek (UH) regisztrálása és vízmérlegben önállóan történő figyelembe vétele csak 1971 után történt meg. V. táblázat A Velencei-tó vízmérleg-adatai A vízmérleg elemei 1931-1970 1971-1996 Változás A vízmérleg elemei tó mm % csapadék (P) 610 514 -96 -16% Hozzáfolyás ( RH) 745 471 -274 -37% ebből tározók (RHO — (132) Vízpótlás (RHP) — 20 +20 Bevétel összesen 1355 1005 -350 -26% Párolgás (ET) 925 879 -46 -5% Leeresztés (R) 415 77 -338 -81% Vízkivétel (UH) — 42 +42 Kiadás összesen 1340 998 -342 -26% Készletváltozás (AS) +15 +7