Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)

2. füzet - Szabó Mátyás: A Velencei-tó vízháztartása

A Velencei-tó vízháztartása 177 az utolsó 1963-ban. Ekkor a hirtelen hóolvadáskor és ezzel együtt jelentkező esőzés hatására a vízszint +244 cm volt, mely az 1931 óra mért legmagasabb vízállás volt. A tó életében jelentős változást hozott az 1880-ban megkezdett múlt századi vízrendezés, mely a Nádas-tavat lecsapolta és a Dinnyés—Kajtori-csatornát és a dinnyési zsilipet megvalósította. Ezzel a beavatkozással a tó vízkészlete tulajdonképpen szabályozhatóvá vált. Azonban meg kell jegyezni azt a kedvezőtlen állapotot, hogy a befolyó Császár-viz és a leeresztő csatorna a tó Ny-i oldalán egymás alatt található, így a tó vizének átöblítésére nincs lehetőség. Ezzel a megoldással a tó úgy jellemezhető, hogy az olyan lefolyástalan víz, melynek befolyója és lefolyása van. 3. Vízszínt szabályozó tározók a vízgyűjtőn A Velencei-tavon a 60-as évek második felében beindult üdülőfejlesztés alapvető feltétele volt, a szélsőséges vízszintingadozás kiküszöbölése és a vízszint szabályozása. 1963 tavaszán minden bizonnyal a század legmagasabb vízszintjét regisztrálták 244 cm-rel ami elöntötte a déli parton a vasút és a tó között elhelyezkedő üdülőket. Alapvetően ez a veszély, tehát az árvízszintek kivédése vetette fel azt az igényt, hogy a vízszint szélsőséges változásai megszűnjenek és a tó vízállása az részében megfelelő legyen. Ennek a kérdésnek a megoldására született az elhatározás, hogy a Császár-vízen két tározó épüljön, hiszen a patak a Velencei-tó fö táplálója és a teljes vízgyűjtő 67%-áról gyűjti össze a felszíni vizeket. Elsőnek a Zámolyi-tározó megépítésére került sor, a Császár-víz 15+610 km szelvényében létesített 730 m hosszú völgyzárógát segítségével. Az építés 1967. évben kezdődött és 1970 szeptemberében fejeződött be. A tározó térfogata üzemi vízszintnél 4,5 millió m

3, vizének felülete 2,72 km

2. Árvízi túlduzzasztás (+1 m) esetén 7,8 millió m

3 víz tározására alkalmas, ekkor felülete 3,83 km

2. A Pátkai-tározó kereszt- és oldaltöltése kialakításával a Császár-víz 9+470 km szelvényében létesült. A kereszttöltés hossza 380 m, melyhez 4700 m hosszú oldaltöltés csat11. táblázat A Velencei-tó jellemző vízállásai 1931-70 1971-96 m Legnagyobb vízállás 244 176 Sok évi közepes vízállás 140 138 Legalacsonyabb vízállás 63 71 Legnagyobb évi vízszintingadozás 118 45 Évi vizszintingadozás átlaga 54 Legkisebb évi vízszintváltozás 34 16